Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-11 / 8000. szám
Magyar Nemzet, 1991.3.5 Szószék és nevelés az antiszemitizmus ellen A kárpótlási töri én} tervezet diszkriminálja a zsidóságot Sajtóreggelin látta vendégül Keller László, a Zsidó Világkongresszus (ZSVK) kelet-európai elnöke az újságírókat tegnap reggel, a Fórum Szállóban. A kötetlen beszélgetésen egyebek közt elhangzott, hogy az .öböl-háború idején világszerte jelentős mértékben megváltozott az izraeli politika, s egyidejűleg a zsidóság megítélése is. Ez alól Magyarország sem kivétel, ahol számottevően nőtt a szimpátia a zsidók országa iránt. Ami persze nem változtat az antiszemitizmus jelenlétén, nálunk ugyanúgy, mint más országokban. „Magyar specialitás”, hogy a korábban tiltott hangok felerősödtek azáltal, hogy megfogalmazható és nyilvánosságra hozható minden vélemény, ami a rendszerváltás előtt elképzelhetetlen volt. Keller úr elmondta, hogy magyarországi tartózkodása során ismételten tárgyalt a kormánynyal, külön több miniszterrel is, s ígéretet kapott arra, hogy igyekeznek minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni az antiszemitizmus terjedését. Hasonlóan nyilatkoztak a hat párt vezetői is a személyes találkozás alkalmából. Szóba került valamennyi alkalommal a parlament által most vitatott kárpótlási törvény, amelyről a ZSVK-nak az a véleménye, hogy a törvénytervezet diszkriminálja a zsidókat, mert hiszen éppen azok sérelmének jóvátételéről nem gondoskodik, akik időben elsőként érintettek. A világszervezet kelet-európai elnöke szólt arról is, hogy a közelmúltban tárgyalt dr. Seregély István egri érsekkel, s arra a megállapodásra jutottak, hogy erősíteni kell az együttműködést a két felekezet között. Egyetértettek abban, hogy Magyarország katolikus ország, következésképpen a katolikusoknak van a legnagyobb erejük az antiszemitizmus elleni harchoz. Nagy lehetőség a szószék, s az ifjúság nevelésére kell helyezni a hangsúlyt. Kérdésre válaszolva Keller László elmondta, hogy a Zsidó. Világszövetség nem avatkozik bele abba, hogy a Magyarországon élő zsidók nemzetiséggé nyilvánítsák-e magukat, vagy sem, ezt mindenki maga döntse el. Egyébként — fűzte hozzá — a kérdés azért is érdekes, mert a Szovjetunió után nálunk él a legtöbb zsidó. Az izraeliek szerint jóval több, mint gondolták. Számuk — a hazai 80 ezres becslés helyett — még a kétszázezret is felülmúlhatja. Mindenképpen indokolt hát, hogy megmentsék a pusztulástól a térség legszebb zsinagógáját, a Dohány utcait, amelynek felújítására a kormány már átutalt 80 millió forintot, s év végéig további 70 milliót ad erre a célra. Szó volt arról is, hogy a Zsidó Világszervezetnek nem feladata, hogy bárkit is rábeszéljen a kivándorlásra. Annál is kevésbé, mert érdekes módon a második világháború után a Holocaustot túlélők közül viszonylag innen hagyták el legkevesebben az országot. Ha viszont tovább erősödik az antiszemitizmus — mondta meggyőződéssel Keller László —, számolni kell azzal, hogy elsősorban a zsidó fiatalok közül sokan cserélnek hazát, s vándorolnak ki Izraelbe. (kertész) /
