Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-11 / 8000. szám

Népszabadság 1991. március 6 / A Állami ünnep: augusztus 20-a Részletes vitára bocsátották a kárpótlási indítványt (Munkatársainktól.) A parlament tegnap délelőtt állami ünneppé nyilvánította augusztus húszadikát. A kép­viselők módosították a társa­dalmi szervezetek kezelői jo­gának megszüntetéséről szóló törvényt, majd folytatták az egyes nyugdíjak felülvizsgála­tát célzó javaslatok általános vitáját. Délután interpellációk hangzottak el, s végezetül az önkormányzatokkal kapcsola­tos két törvényjavaslat is te­zán közeledlek egymáshoz: á koalíciós pártok szónokai augusztus 20-a, az ellenzéki hozzászólók többsége pedig március 15-e jelentőségét igye-r kezett ecsetelni. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője pél­dául azt nehezményezte, hogy a szabaddemokraták olyan praktikus szempontot is mér­legelnek, mint hogy augusztus 20-án a diplomáciai képvise­letek dolgozói általában sza­badságukat töltik. És bár Ka­tona Tamás külügyi államtit­kár is megfontolandónak tar­totta Hack Péter (SZDSZ) ér­velését, a parlament végül is' Szent István ünnepére szava­zott. A határozathozatal után szinte teljesen elnéptelenedtek a padsorok, pedig egyáltalán nem fejeződött be a törvény­hozói munka: a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló tör­vényjavaslatot vitatták meg — a bent maradtak. Szerencsére a szavazást jelző csengőt sokan meghallották a folyosón. A délelőtt hátralevő részében az egyes nyugdíjak felülvizs­gálatát szabályozó kormányin-! ditvány kapcsán lángoltak fel az indulatok. Balás István (MDF) felszólalásában az MSZP-t tette felelőssé, hogy a kiemelt nyugdijak ügyében érdig nem született döntés. Mim mondotta: minden egyé­­niesités elől a szocialisták zár­ják el az utat. Gál Zoltán frak­cióvezető válaszában utalt ar­ra, hogy pártját az adatszol­gáltatás kérdésében hivatalo­san sohasem keresték meg. Balás újabb felszólalásában bijelentette, hogy az MSZP székházának pincéjében fo­lyama.osan dokumentumokat semmisítenek meg. Tudomása szerint mostanában éppen a kerületi pártbizottságok pénz­ügyi iratait tüntetik el. Az MDF-es honatya állítása ellen több szocialista párti képviselő is tiltakozott. ritékre került, azonban dön­tésre már egyik esetben sem került sor. G. Nagyné Maczó Agnes (MDF) adósságügyekkel fog­lalkozó napirend előtti felszó­lalásával folytatódott kedden az Országgyűlés plenáris ülé­se. Ezt követően a T. Ház — pótolva a hétfő esti határozat­­hozatalt — részletes vitára bocsátotta a kárpótlási tör­vényjavaslatot. Ebédszünet után újra meg­ismétlődött a.múlt heti színjá­ték. A képviselők háromszor is .megszámolták magukat, míg végül nagy nehezen ha­tározatképes lett a T. Ház. Az interpellációk sorában elsőként a „Pál-féle telefon­tenderügyre” tértek vissza a honatyák. Mint emlékezetes, Pál László szocialista képvi­selő egy korábbi interpelláció­jában megkérdőjelezte a ha­zai digitális telefonközpontok gyártására és a telefonhálózat fejlesztésére kiírt nemzetközi tender szabályosságát. Akkor sem ő, sem az Országgyűlés nem fogadta el Siklós Csaba miniszter válaszát, s a téma a gazdasági bizottság elé került. Az illetékes testület párton­ként egy-egy képviselőből ad hoc bizottságot állított ki, amely tételesen átvizsgálta a tenderkiírással kapcsolatos összes dokumentumot. Tegnap Pál .László ezt a bizottsági je­lentést elfogadva' úgy fogal­mazott, az az érzése, hogy az illetékeseknek kevesebb infor­mációjuk volt, mint amennyi egy kifogásolhataüan döntés­hez szükséges lett volna, s né­mi elfogultság is érvényesült a végső szó kimondásakor. A bizottág nevében felszólaló MDF-es Katona Kálmán mindehhez hozzátette: annyi­ra jó a győztes ajánlata, hogy szakmai körökben felvetődött, „túl szép ez ahhoz, hogy igaz ' legyen”. Ezért a parlament gazdasági bizottsága folyama­tosan figyelemmel kiséri majd a tervek megvalósítását. Iván Géza (FKgP) pedig in­terpellációjában az ellen til­takozott, hogy a „sztálinista párt egykori vezérei” külön­böző fegyveres őrségek, illet­ve védelemmel foglalkozó vállalkozások vezetőiként to­vábbra is a fegyverek közelé­ben maradhatnak. Válaszában Morvay István, a Belügymi­nisztérium politikai államtit­kára eltúlzottnak• minősítette a képviselő aggályait, mert mint elmondta, a minisztéri­um és az Országos Rendőr-A délelőtt során nemzeti ün­nepeinkről vitáztak a hon­atyák. A Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló kor­mányjavaslat alaposan felizzí­totta a kedélyeket. A képvise­lőknek ugyanis választaniuk kellett, hogy három nemzeti ünnepünk közül (március 15-e. augusztus 20-a és október 23-a) melyiket emeljék állami ün­neppé. A több mint egyórás vi­tában az álláspontok nem iga­­(Folytatás a 4. oldalon.) r főkapitányság folyamatosan ellenőrzi a szóban forgó szer- 1 vezeteket, s így azt is, hogy az azokban foglalkoztatottak is­merik-e a fegyverek tartásá­nak, használatának szabályait. A képviselő ezt a választ el- i fogadta, ám a Háznak csak második nekifutásra sikerült, •lévén, hogy amikor szavazni v kellett volna, ismét határo­zatképtelen volt a parlament. (A délután folyamán immáron harmadszor!) A legfőbb ügyészhez címezte interpellációját Szabó Lukács. A demokrata fórum képvise­lője az iránt érdeklődött, hogy felelősségre vonhatók-e az 1956. december 6. és 12. között Budapesten és több vidéki nagyvárosban eldördült ter­­rorsortüzek elkövetői, mint há­borús bűnösök, illetőleg az emberiség ellen bűncselek­ményt elkövetők — hisz ezek elévülhetetlen bűnök —, avagy sem. Györgyi Kálmán válaszá­ban kiemelte: a salgótarjáni és a többi sortűz kapcsán nem al­kalmazhatók a háborús bűnö­sökre vonatkozó törvényi ren­delkezések. Alappal feltételez­hető, hogy gyilkossággal vagy több emberen elkövetett em­beröléssel vádolhatok lennének a felelősök — ezen bűnök bün1- tethetősége viszont mára el­évült. A helyzeten kizárólag az Országgyűlés által elfogadott új törvény változtathatna. Hoz-

Next

/
Thumbnails
Contents