Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-11 / 8000. szám

Népszabadság 1991. március 6

/

A

Állami ünnep: augusztus 20-a

Részletes vitára bocsátották a kárpótlási indítványt

(Munkatársainktól.)

A parlament tegnap délelőtt állami ünneppé nyilvánította augusztus húszadikát. A képviselők módosították a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényt, majd folytatták az egyes nyugdíjak felülvizsgálatát célzó javaslatok általános vitáját. Délután interpellációk hangzottak el, s végezetül az önkormányzatokkal kapcsolatos két törvényjavaslat is tezán közeledlek egymáshoz: á koalíciós pártok szónokai augusztus 20-a, az ellenzéki hozzászólók többsége pedig március 15-e jelentőségét igye-r kezett ecsetelni. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője például azt nehezményezte, hogy a szabaddemokraták olyan praktikus szempontot is mérlegelnek, mint hogy augusztus 20-án a diplomáciai képviseletek dolgozói általában szabadságukat töltik. És bár Katona Tamás külügyi államtitkár is megfontolandónak tartotta Hack Péter (SZDSZ) érvelését, a parlament végül is' Szent István ünnepére szavazott.

A határozathozatal után szinte teljesen elnéptelenedtek a padsorok, pedig egyáltalán nem fejeződött be a törvényhozói munka: a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot vitatták meg — a bent maradtak. Szerencsére a szavazást jelző csengőt sokan meghallották a folyosón.

A délelőtt hátralevő részében az egyes nyugdíjak felülvizsgálatát szabályozó kormányin-! ditvány kapcsán lángoltak fel az indulatok. Balás István (MDF) felszólalásában az MSZP-t tette felelőssé, hogy a kiemelt nyugdijak ügyében érdig nem született döntés. Mim mondotta: minden egyéniesités elől a szocialisták zárják el az utat. Gál Zoltán frakcióvezető válaszában utalt arra, hogy pártját az adatszolgáltatás kérdésében hivatalosan sohasem keresték meg. Balás újabb felszólalásában bijelentette, hogy az MSZP székházának pincéjében folyama.osan dokumentumokat semmisítenek meg. Tudomása szerint mostanában éppen a kerületi pártbizottságok pénzügyi iratait tüntetik el. Az MDF-es honatya állítása ellen több szocialista párti képviselő is tiltakozott.

ritékre került, azonban döntésre már egyik esetben sem került sor.

G. Nagyné Maczó Agnes (MDF) adósságügyekkel foglalkozó napirend előtti felszólalásával folytatódott kedden az Országgyűlés plenáris ülése. Ezt követően a T. Ház — pótolva a hétfő esti határozathozatalt — részletes vitára bocsátotta a kárpótlási törvényjavaslatot.

Ebédszünet után újra megismétlődött a.múlt heti színjáték. A képviselők háromszor is .megszámolták magukat, míg végül nagy nehezen határozatképes lett a T. Ház.

Az interpellációk sorában elsőként a „Pál-féle telefontenderügyre” tértek vissza a honatyák. Mint emlékezetes, Pál László szocialista képviselő egy korábbi interpellációjában megkérdőjelezte a hazai digitális telefonközpontok gyártására és a telefonhálózat fejlesztésére kiírt nemzetközi tender szabályosságát. Akkor sem ő, sem az Országgyűlés nem fogadta el Siklós Csaba miniszter válaszát, s a téma a gazdasági bizottság elé került. Az illetékes testület pártonként egy-egy képviselőből ad hoc bizottságot állított ki, amely tételesen átvizsgálta a tenderkiírással kapcsolatos összes dokumentumot. Tegnap Pál .László ezt a bizottsági jelentést elfogadva' úgy fogalmazott, az az érzése, hogy az illetékeseknek kevesebb információjuk volt, mint amennyi

egy kifogásolhataüan döntéshez szükséges lett volna, s némi elfogultság is érvényesült a végső szó kimondásakor. A bizottág nevében felszólaló MDF-es Katona Kálmán mindehhez hozzátette: annyira jó a győztes ajánlata, hogy szakmai körökben felvetődött, „túl szép ez ahhoz, hogy igaz ' legyen”. Ezért a parlament gazdasági bizottsága folyamatosan figyelemmel kiséri majd a tervek megvalósítását.

Iván Géza (FKgP) pedig interpellációjában az ellen tiltakozott, hogy a „sztálinista párt egykori vezérei” különböző fegyveres őrségek, illetve védelemmel foglalkozó vállalkozások vezetőiként továbbra is a fegyverek közelében maradhatnak. Válaszában Morvay István, a Belügyminisztérium politikai államtitkára eltúlzottnak• minősítette a képviselő aggályait, mert mint elmondta, a minisztérium és az Országos Rendőr-A délelőtt során nemzeti ünnepeinkről vitáztak a honatyák. A Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló kormányjavaslat alaposan felizzította a kedélyeket. A képviselőknek ugyanis választaniuk kellett, hogy három nemzeti ünnepünk közül (március 15-e. augusztus 20-a és október 23-a) melyiket emeljék állami ünneppé. A több mint egyórás vitában az álláspontok nem iga(Folytatás a 4. oldalon.)

r főkapitányság folyamatosan ellenőrzi a szóban forgó szer- 1 vezeteket, s így azt is, hogy az azokban foglalkoztatottak ismerik-e a fegyverek tartásának, használatának szabályait. A képviselő ezt a választ el- i fogadta, ám a Háznak csak második nekifutásra sikerült, •lévén, hogy amikor szavazni v kellett volna, ismét határozatképtelen volt a parlament. (A délután folyamán immáron harmadszor!)

A legfőbb ügyészhez címezte interpellációját Szabó Lukács. A demokrata fórum képviselője az iránt érdeklődött, hogy felelősségre vonhatók-e az 1956. december 6. és 12. között Budapesten és több vidéki nagyvárosban eldördült terrorsortüzek elkövetői, mint háborús bűnösök, illetőleg az emberiség ellen bűncselekményt elkövetők — hisz ezek elévülhetetlen bűnök —, avagy sem. Györgyi Kálmán válaszában kiemelte: a salgótarjáni és

a többi sortűz kapcsán nem alkalmazhatók a háborús bűnösökre vonatkozó törvényi rendelkezések. Alappal feltételezhető, hogy gyilkossággal vagy több emberen elkövetett emberöléssel vádolhatok lennének a felelősök — ezen bűnök bün1- tethetősége viszont mára elévült. A helyzeten kizárólag az Országgyűlés által elfogadott új törvény változtathatna. Hoz-