Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-13 / 8002. szám
Romániai Magyar Szó, 1991. 2. 23-24 Esnek következtében tájékoztatom fioökét, bot? Boáik 4* * Llbiafalva köziégek lakosságát 1980..január 55-én is bevetették erőszakos cselekedetek végrehajtására.* í Nyilatkozat a március tó-áo Nagyvart községben lezajlott eseményekről: „... 17.S0 óraleheteti, am'kor az országúton gépkocsik dudálását hallottam. Kimentem lakásom erkélyére. . . Előttem emberekkel megrakott autóbusz és egy öntlritó álldogált Az emberek vasvülákkal, lapátokkal és fejszékkel voltak felfegyverkezve. Ezután még két autóbusz és több Dacia személygépkocsi jelent -meg. A leállt autósor egyfolytában tülkölj.(...) az emberek ordítoztak ás énekeltek, de a hangzavarból semmi konkrét dolgot nem értettem meg. Hirtelen a sárga autóbusz-ból néhánv személy ugrott ki, majd kövekkel. lapátokkal, fejszékkel és vasvillákkal « kezükben megfenyegettek, -hogv mentek a lakásomba, különben, -bezúzzák ablakaimat' "Átérezve a-veszélyt, 'latanr*■rodtam és az erkélyen - maradtam f. alkalmam volt látni »' • történt » továbbiakban az erkélv^m .alatt. A.járdán.i»’tózkodó-falumbeUek, futásnak eredtek. Ások at állati ösztönöktől áthatott személyek, akik mMeaéna rombolni és gyilkolni akartak a kezükben tartott eszkö— zökkelc leír hatatlanul • dühödtek voltak, de nem értettem, ki ellen? Ezek az elállatia• sodótt személyek kiszálltak a2_au tó buszokból é* a még ott'tartózkodó személyek után loholtak, behatoltak a tömbházunk mögé Is. Hirtelen éaxrevettenv hogy a szemközt! oldalon ketten elfogtak egy. fia'tál fiút, ^ütlegelték, a ' községházáig lökdösték és addig verték, amíg elnyúlt a föld'’-’. Egy másik fiatalembert az orvosi rendelőig hajszoltak,. ahol most is láthatóak a vérnyomok (...) A gépkocsioszlop nekilódult és nem lévén más megoldásuk, a támadók; felkapaszkodtak a buszokra. Hasonló emberekkel telezsúfolva úlabb autóbuszok és tehergépkocsik haladtak el előttem. A furkósbotok és vasvillák mellett trikolórokat lengettek. * ' (...) Felelősségemet nyilvánítom ' ki a fenti nyilatkozataimért. Sche'bert Coroeüa Lakcímem: Nagyemye. 427-ej házszám. Állami MTSZ-tömh'*áz Nagyemye, 1990. március 20. 2. Alulírott Balázs Sándor, a község központjában lakom. ISM. mirdtts JJ-áa tát vágtam az udvaron. 17,30 órakor autóbuszok és tahergépkocs'k jelentek meg tömve emberekkel, akik azt kiabálták a helybeli lakoeságnak: „Le a magyarokkal r* Közben a Jármüvekbe-, elfogyasztott fires fta’os fivéreket babráltak. A *é*»ko-*losslaoat egy fehér Dada és egy kék ASO vezette, ámc'yek zzakadat'aiul fUkSUek. As emthott Dac a aan fel és a’á drká't as sei lééit ten, a kocsi jobb oldalán háromzziaJ aemsotl társló volt látható. Nem tudom, hánv autóbusz és mát gépkocsi haladt át Marosvásárhely felé. M‘ndössze három autóbuszt és a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosított Szállítási Vállalat egyik önüritóiét jegyeztem me» m^gam-ak. Az utóbbit különben a Csatornától ismertem beszéltem vezetőjével, aki art állította, hogv Szászrégen bői jövet arra kényszert tették, forduljon meg és induljon Görzénv felé. ö volt az első. aki leugrott kocsijából,, egy vasdortraggaf verts wt aszfaltot és azt kiabálta: „Útiunk, öMétek mse őket:". A megállt buszokból emberek Szálltak Ití botokkal és vasdoro-’gokkal, és fitlez-lni kezdték a piPa-atnvii*» ötsze*ereglett helybelieket. Nem voltunk többen 40-néL Mégsem hátráltunk meg. Azt gondoltuk, amilyenek a vendégek, olvanok kell legyetek a ház:gazdák !s. Megketdődött a háborús kod is. Táro'rói kövekkel, közelről ürege kárt. feNoékkot. be tokkal. Mer hallva a harangzúgást és a sz:ré~áu félelem kerített* hatalmába, a támadókat 'és nem érve et-ariutóhuszokategy szomszédos udvarban gyűltek össze, ahonnan kőv*kksl dobálóztak. Vé**zetül mnegveztünk velük, hogv «Hens': k' a kertből és a Mezőgazdasági Teroielőszővetkezet udvarából.- Me«AlIaoodtti-'k abban ís. ftoyv néerük üljön fel az atitóbusrolva, amelyekből kettő nem indult he. Ez«k az eseménrslc egyetlen ér* alatt. 17,20-tói 13,70-lg safottak le. : A leírtakért vállalom a felelősséget. •. Balázs Sándoa BN 750391-el számú sze-néivazo»’-'«rv‘',t Igazoivónr tuloldonosa - . ftagyernye, 1990. március 22. 4. Ä 4*-a «zárná 8yilatfcealimc.IV.tf.> Alulírott Vass »emér, marosvisir'Avi J*Vo*. eímem: hTmóra áttóró A-es szóm. C léocső. 7. lakosrtátv. a BG szériáló 32I789-e< számú zzenvttwzm'ossávl i»azoivány tu’aldonoaa. a2 alábbia’nal nyilatkozom az 1990. március 30-i -eseményelr-Ől: Azon a napon, IS óra körül áthaladtam a főtéren-és kapcsolatba kerültem a magyar tüntetők első, a rendőrkordot mellett-tartózkodó részvevőivel. A másik oldalon a román tüntetők -álltak. Az volt * célom, hogy csendesítsem a hangulatot, a magyarok soraiban. H’rtelen közvetlen köz-lemben erőszakmentes v.ta alakult ki (az okot nem ■‘smeremi egv magyar és egy román-közt. Egy rendőrhadnagy azonnal közbelépett és szétválasztotta-őket A vitában résztvevő magvar. véletlenül leverte a tiszt agyensápkáját. Hozzáfordultam és javasoltam, kérjen bocsánatot. Mivel elutasított, a tettes nevében magam kértem bocsánatot a tiszttől. Időközben kiáltozni kezdték: „Harcolunk, -dolgozunk. Erdélyt nem Adjuk“. Előttem két fiú álldogált, azt hiszem tanulók lehettek. Ezeknek -próbáltam megmagyarázni hogy a magyarok nem akarják -eladni Erőim Magyarországnak. ők ts vűséeesek Romániához ás egyenlőkké kívánnak-válni a rominőkkel. Békéltető tevékenységemet látva, egy kb. 60 évet romá- férfi kijelentette, tetszik neki a tevékenységem -és 6 map is hasonló véleményen van. Beszélgetni kezd* tünk, aztán azt javasolta, menjek át a románok „táborába“ és győződjem meg róla. hogv alapjában véve a románok is békések. Látva habozásomat, kézenfogott és átvitt a másik-oldalra. Noha a körülállók mindezt Jól látták, senki sem akaszkodott belém. Egyforma nézeteinkről beszélgetve, szinte elértük a katedrális lépcsősorát Abban a pillanatban a tömeg erőteljesen elkezdett tapsolni. Azonnal észrevettem, hogy husángokkal és fejszékkel felfegy• verkezve, az egyik személy kezében rop nál pillantottam meg, a Panov tér -felől romén tüntetők roenetoszlopa n vömül előre. A következő másod Dercékben a magvarokat megtámadták, akik arra kényszerültek, hogy kb. 30 métert gyorsan hátráljanak. NéháDy perc múlva a magyarok • főtéri padokból kitört zöldre festett lécekkel A kezükben ellentámadásba lendültek- A magyaroktól követve, a románok égj- része a Panov tér, mái részük a decemberi hösök emlékműve mögé me-ekült. Mellettem népviseletbe öltözött. román férfi esett el sebesülten. Orrából, szájából vér folyt.- Megsajnáltam -Is a katedrális bejáratától odahívott egyik románnal együtt a katedrájáig cipeltük, ahol elhelyeztük a lépcsőkön. .Aztán - visszafordultam, hogy értesítsem a mentőkocsit, amelyet korábban a városháza előtt láttam. Nem átkerült* odajutnom, mert magyarul valaki azt kiabálta „Félre, emberek!“. Abban a pillanatban megláttam egy tehergépkocsit, amely az ortodox katedrái!* irányiból közeledett ttagv sebesség?el az■zal • nyilvánvaló szándékkal, hogv belegázoljon a tüntetőkbe A vezetőfülkében senkit sem láttam. Mindenkinek «‘került-félreugnonia, a kocsi csak egv oszlopnak rohant neki -és nekiment .a katedráit! lépcsőinek, ahol megállt. 'Visszatértem, hogv megnézzem mi törté ~t azzal a sebesült személlyel, aktt a lépcsőkre fektettünk (ott állt-le a tehergépkocsi), de az illetőt m*-nem találtam ott. . -v —: :.. Nem sokkal azután megérkeztek a harckocsik -és « had-reg. -arrrelv szétvékasztot-ta a szemben álló feleket. Nem tudom, ml ■ történt a továbbiakban, mért én hazamentem. T'.7.'V - ■ ’/Marosvásárhely. HM. április IS. Telefon: 38404
