Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-13 / 8002. szám

n. rüCTdék TÁJÉK OTTATÁ80K A MAGTAR TÜNTETŐK- KZERVKrETTSeoKRÖL­ÉS AZ ÁLTALUK HASZNÁLT KKMÉNT, DíBRE alkalmas eszközökről 1. Etelét a viagiló Maottsághoz be­nyújtott -t/a (57) 19OT. 08. *H nyüatkaxat­­ból; A maroavisárhelyi Metalotahnlca Vil­lalat román alkalmaaottai nevében tájé­koztatjuk önöket, hogy 1990. március 20-ától kezdve a vállalatban kialakult helyzet feszültté vált és olyan nemkívána­tos aspektust öltött, hogy azokat lezajlá­suk termteetas sorrendjében a legrész­letesebben az önök tudomására kívánjuk hozni: — Március 50-án reggel vállalatunk ma­gyar munkásai már az 1. műszaktól nagy­szabású „előkészületbe" kezdtek, hogy ki­­vonuljanak a városközpontban zajló tün­tetésre. Az előkészületek abból álltak, hogy harci fegyvereket készítettek (fémbe­téte* gumicsöveket, láncokat, vasrudakat). E tényállást a Vatra Romineascá szerve­zet képviselői a rendkívüli kormánybi­zottság. valamint Diamaadeacu tábornok úr tudomására hozta. E nyilatkozatot a maroevizárhelyl Metolotehnlea Vállalat ISO alkal­mazottja írja alá {1990. III. 27.-én) 2. A 5. aa. nyilatkozat. Aláírója Vuti Aure’., 28 éves, a marosvisáfbelyi IMATEX alkalmazottja (III. 25.) Alulírott Vujá Aurel, születtem Maros­­ugra községben, 1962. VI. 25.-én, a2 aláb­biakat nyilatkozom: 1990. III. 19.-én 9 óra tájt vállalatunk magyar alkalmazottainak legnagyobb ré­sze a karbantartó részlegen gvűit össze. Nem tudom, miről tárgyaltak ott, de 10 óra körül az 1-es számú bejárathoz men­tek. ahol megálltak és követelték az Igaz­gató megjelenését. Megjegyzem, e cso­port fö felbujtói Suba Károly, Wiener Károly, Kon ez Géza, Molnár Gergely vol­tak. A magyarok a központba akartak menni, azzal érvelve, hogy „gverroekeink veszélvben varrnak, oda kell mennünk megvédeni őket". (...) Az igazgatóval le­zajlott heves vita után úgy tűnt, meggyőz­ték őket, foglalják el munkahelyeiket. Am nem Így történt, mert egyenként elindul­tak « városközpontba. (. ■.) 1990. IIL 20,-a, ez a keddi nap az IMATEXben is erősza­kos cselekedetekben csúcsosodott ki. A vállalat bejáratainál a magyarok nagy csoportjai gyűltek össze, amelyek önhatal­múlag beengedtek egyes .románokat, má­sokat pedig egyszerűen kidobtak, azt han­goztatva, hogy ezek a Vatta Románeascá tagjai. Így például megtámadták és kiker­gették Gheorghe Gáláteanu műszaki igaz­gatót. Suclu Victort, a tervosztály főnökét és Moldovant, az adminisztratív részleg­ről (...) -Ugyanazon a reggelen Kikapcsolták a villanyáramot is. Igyekeztem személyesen -meggyőzni őket arról, hogy.a mi vállalatunkban nem kell hasonló feszültségeknek ' létezniük, hiszen a régi rendszerben együtt dolgoz­tunk és szenvedtünk, senkinek sem volt Jobb sorsa, szóval egyforma Jogaink vol­tak. Nem értettek egyet velem és azt ta­nácsolták, nyújtaak be tiltakozást a Vatra Romineascá ellen, amely egyedül vétkes a történtekért Kijelentették, hogy jogo­kat akamak^különben nem veszik fel újra a munkát S hogy ezeket t „Jogokat* kivívják, a karbantartó részleg mestere, Ozsváth, nyomásálló gumicsöveket (amelyek végé­be fémcsavarokat szorítottak be) osztott ki nekik. Ezekkel, valamint vasdorongok­kal és láncokkal felfegyverkezve megin­dultak a központba, hogy „Jogaikat" kö­veteljék. Az elmondottakat ellenőrizni le­het munkatársaim többi nyilatkozatával is, akik név szerint ismerik a felíegyver­­zetteket* A központban délután én is részt vet­tem a röpgyűlésen és ezzel kapcsolatban a következőket nytlatkozhatom: A magyar tüntetők mögé érve láttam, hogy két mentökocsl (az olaszoktól kapott autó és az Oj Kórház hullaházának jármüve) bőséges utánpótlást hozott nekik szöges végű botokból, sóval teli- zsákokból, hu­sángokból és kövekbőL L Kísérletet a vtBamos eréraá I «Hutásá­ra „A Maros megyei Villamos erőmű Válla­lat. amely Radnót városában székel, tájé­koztatja a' Kormánybizottságot arról hogy a vállalatunkhoz tartozó Maros me­gyei gyulakutai villamos erőműnél már­cius 20-án 30 és 21 óra közt, a maros vé­si rhe'yl és a Maros megyei események következtében az erőmű utca felőli bejá­ratánál nagy csoport gyulakutai magvar nemzetiségű román állampolgár sereglett össze; azt igényelve a szolgálatban lévő személyzettől hogy állítsa le az üzemet, amely 150 MW kapacitással működött (...). : ....................... A Zimany Petru mérnökkel lefolytatott beszélgetést követően az említett csoport visszavonul Másnap, március 21-én reg­gel 8—9 óra körül a csoport visszatért. Beszéltek Páll Venczel mérnökké', az üzem Igazgatójával és követelték az üzem leállítását. A párbeszéd után a csoport tá­vozott V. Cerghizaa mérnök, vállalat­igazgató." 1 A Kenyérgyárban sztrájk amur»» léséről (Az IMP — Mur«*' */a számú átirata) A Büntetó törvény könyvi eljárás 222 C cikkelyének megfelelően a marorvásárhe­­lyi IMP MURES román dolgozóinak egy csoportja mégkOrdl önöknek az 1990. IIL 27-én keltezett PANASZÁT a f. év március 20-án és * ZL-én végbement eseményekkel k?pcsolatban. . . F. év március 20-én T,3ri—8.00 óra közt a központi iroda előtt 50—60 magyar nemzetiségű személy gyűlt össze tiltakozá­sul a Marosvásárhely munidpiumban március Ifi-én este jeza/lori -eseményéi miatt, jarra hivatkozva, hogy román állam­polgárok magyar, nemzetiségű honpol­gárokat bántalmaztak. Ugyanakkor kia­bálva követelték: Judea ezredes úr mond­jon le—a -Maroevásftrhcty Tnunlclpluml CPUN elnöki tisztségéből £z alkalomból egv bizonvos személy (kiléte még ismeret­len! utasítást adott, hogy állítsák le a ké­­nyértermeiést ás - -seáhttást -mindaddig, amíg nem teljesítik vállalatunk m-gyar alkalmazottjainak politikai követeléseit Biztosra vehető, hogv ez a személy vezetői beosztást tölt be nálunk, mivel csak ilyen személynek van joga hasonló rendelke­zést kiadni. Az egyik tüntető, Baranyai János, a *£­­pézzmflhely munkása számtalanszor han­goztatta, azért állították le a kenyérgyári tást, hqgy „a románok haljanak éhen". Ertesujéaeltűr-ssei UtK-a magyar tün­tetők elAIlták a-főbejáratot ée meggátolták a kenyérrel megrakott gépkocsik kifutását és a lakosság részére "történő kiosztását. Mi több, a Cukorgyárból ét az ICRA-tól más személyeket is odahoztak akik f. év március 21.-én délutánig ott maradtak (...). „A tüntetők beavatkozó csoportokként voltok-megszerezve, amelyek az egész vállalatot megsmllták. üzemképes álla­potba helyezték .a külső és belső tűzcsa­pokat és tüxoltólecskendőket. A tüntetők lapátnyelekkel és vasdorongokkal voltak felfegyverkezve azzal a nyilvánvaló cél­lal, hogy „megvédjék a vállalatot". (Va­jon ki ellen 7). Figyelembe véve ezt a helyzetet amely' egész közösségünkre rossz fényt vetett és közismert következményekkel járt kér­jük önöket rendeljék «1 az említett gyű­lés szervezői valamennyi vétkesének bűnvádi kivizsgálását büntetőjog; és pol­gárjogi felelősségre vonás át". (27 aláírás) 5. A 165. számé nyilatkozat Alulírott MÁRGINEAN CRINIROR, a marosvásárhelyi IMATEX - alkalmazott­ja, Marosvásárhelyen születtem 1966. OS. 8-án, az alábbiakat jelentem ki: 1990.- 03. 20-án munkába Jövet nagy tö­meget láttam az 1-es számú kapunál. Va­lamennyien magyarok -voltak -és Moldo­van Alexandruval, az adminisztrációs hiva­tal dolgozójával veszekedtek. A 2-es ka­punál szintén nagy - csoport sereglett össze, Gáláteanu Gheorghe mérnököt, mű­szaki igazgató urat és Suciu Victor köz­gazdászt nem -engedték be a gyárba. Bota loan lakatosi a 31-es szereidé hegesztőjét megfenyegették, hogy „nincs mit keresnie többé a gyárban*. . Jómagam Aldeával Ignat Victorral, Vuti Aurellel és másokkal szóvétettük, hogy nem érdemes veszekedni és egvéb kompromisszumokat tennünk. Javasoltom nekik, maradjanak munkahelyükön, munkaidő után oedig menjenek a köz­pontba a röp gyűl és re . " r Miután ezeket^ mondottam", elkergettek I és azt mondták,, nincs -mit keresnem a gyárban. Biró (az ön tődé-kar ban tortái­tól) meg is fenyegetett. A munkaidő alatt láttam, hogv kövek­kel botokkal és láncokkal felkészülve, a magyarok nagy csoportokban vonultok a város központja felé. ------------------~ Délután jómagam is részt vgttem a gyű­lésen és láttam, hogy ők csak maTvar nyelvű feliratokat lengettek és kiabáltak. A románók csoportja nemzetiszínü zászlókat .lobogtatott és -^civilizált módon viselkedett. A magyarok véleménye szerint" a fő vét­kes • Vatra Román ease t volt. Személyes nézetem szerint a Vatra kevésbé hibáztat­ható, mint a2 RMDSZ, amely a város központjában arra biztatta a magyarokat, hoty tartsanak 3 napos sztrájkot. I A központban lezajlott gyűlésen lát­tam az olaszoktól kapott mentőautót, a­­me’y köveket, botokat és tóval teli zsáko­kat szállított Szeretném még han «súlyozni. hogv gyárunk magyar . eaoportiai aa Ozstváth mestertől kaoott nyomásálló gumicsövek­kel karókkal, láncokkal és késekkel fel­fegyverkezve Indultak kivívni ioeaikat A központban, fúrkóabottal a kezében ott láttam Koocz Gézát a Frátía szakszerve­zet alelnökét is. ... Az erőszakos cselekmények Idején az ASA labdarúgóival voltam, egy fémgo­lyóval megütötték a lábamat ée a Grand Szállóba menekültem. Néhány perc múl­va a magyarok itt ia ránktörtek. Egresek arra kényszerültek, hogy a szobákban bújjanak el, mások viszont, köztük én is, kiugrottam ax ablakon éa szüleim lakása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents