Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-13 / 8002. szám

IC seknek. melyek «orte a magyar fél terü­leti követelései erőteljesen bevésődtek Franciaország emlékezetébe. A francia el­nök tapintatlansága nem tavar, állításai­nak alaptalansága sem, de zavar és bocz­­szant Magyarország szomszédai iránti ér­deklődése, Magyarországé, melyet leg­alább megállapodások és szerződések köt­nek, ha számára a barátság és jószom­szédság már semmit sem jelent. Ez az ér­deklődés természetes folytatása azoknak a támadásoknak, melyeket magyar szom­szédaink az idők folyamán Intéztek ál­landóan hazánk történelme, a román nem­zet léte, Románia határai ellen s ezek az akciók a romániai magyar kisebbség szá­mos követelésében érvényesülnek és vissz­hangra találnak. (...) „Az erdélyi román nemzet eddig is megcsonkított, megnyomorított, libadozo volt e újabb operációt ajánlanak nekünk. Tudjuk, hol a kelés, de nem értjük, me­lyik a genny. Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy magunk kezeljük nyavalyáin­kat. Elcsodálkoztunk a konokságon, a­­mellyel két órán át kedvező Ígéreteket próbáltak kicsikarni a tanüg:’miniszter­ből, olyan ígéreteket, melyek amúgy is ti­szavirág életűek lettek volna, de mégin­­kébb megalázták volna a román nemze­tet. S minthogy közelednek a választások, kíváncsiak vagyunk, melyik lesz az az öngyilkos politikai alakulat, amely, hogy megnyerje a magyar választók szavaza­tait, elárulja az erdélyi román nemzetet Következésképpen a magyar kisebbségtől függ tisztességes követeléseinek kielégíté­se, attól az óhajától, hogv őszintén, lojáli­sán és valóban demokratikusan egvüttmű­­ködik a román nemzettel, attól, hogy mennyire hűséges a közös érdekekhez*. 1. -Silviu .Morariu úr VI. éves -orvostan­hallgató beszéde: „A több mint 800 tagot számláló s a Vatra RománeascS Szövet­ség platformjával azonosuló marosvásár­helyi Diákliga tagja vagyok. (...). „Mi nem értünk egyet az iskolák,' fa­kultások elkülönítésével, mert ez csak ki­indulópontja lenne a nagy elkülönülésnek. Együtt éltünk itt a többi nemzetiséggel, együtt játszottunk, együtt nőttünk .fel, e­­gyütt tanultunk. Nem akarunk elkülönü­lést nemzetiségi-kritériumok alapján. Nem akarjuk, -bogy létrejöjjenek az emberi szubjektivizmus megnyilvánulásának újabb kritériumai Azt kívánjuk és azért harco­lunk, hogy magyar kollégáinkkal együtt megteremtsük a valódi érték megnyilvánu­lásának előfeltételeit, lehetőségeit Mi már meg is kezdtük az értékek versenyét —.mi szesszióban vagyunk, nem sztrájkolunk, s ez azért van, mert tanárainkkal, együtt si­került előtérbe helyeznünk a nemzet ér­dekét lemondtunk apró érdekeinkről, e­­gyéni konfliktusokról és törekvésekről, egységesen rátértünk a tettekre. Felhívtuk kollégáinkat az értékért folyó versenyre, arra, hogy a legjobb valóban az élen legyen, a legértékesebb Jusson fel az orvostudomány csúcsaira. De minthogy minden versenyben azonos mértékegység­re, azonos kifejezésmódra van szükség, s minthogy most itt vagyunk és mert Romá­niában vagyunk és mert az OGYI e való­ban demokratikus országnak képez ki or­vosokat a mértékegység a román nyelv kell hogy legyen. Mi, fiatalok a Vatra Románeascfi Szö­vetség mellett állunk (ugyanaz — Cuvintul liber). 3. Ismertetünk egy marosvásárhelyl ma­gyar sajtóvisszhangot Is a Vatra Romá­­neascí február 8-1 gyűléséről. „Ezt az Egyesülés Hórája és a Mlatytek közé bedobott keztyűt nem szabad felven­ni“. 1 (Riport a Vatra Romiaeaaci saervexet gyűléséről) „Ha Ceaugescu egy pillanatra la feltá­madna, elégedetten térne vissza a pokol­ba: az egész ország gazdasági és társadal­mi megsemmisítése mellett az emberek lelkét is .sikerült“ megmérgeznie, hogy az egész nemzet meg legyen győződve, min­den múltbeli és jövendő szerencsétlen­ségért a más nyelvet beszélők a vétkesek. Ez tűnik ki a Vatra Romfineascá szerve­zet tagjainak és szimpatizánsainak a ma­rosvásárhelyi Sportcsarnokban február 8-án tartott nagygyűlésén történtekből (...) A szónokok hangsúlyozták, hogy az erdélyi románok évszázadokon át társa­dalmi és nemzeti elnyomásnak voltak ki­téve, még attól a lehetőségtől is megfosz­tották őket, hogy kinyilvánítsák nemzeti hovatartozásukat. Még ebben a saját szülőföldjükön „meg­tűrt^állapotban is mélységes humanizmus­ról tettek tanúbizonyságot Mintha Uie Ceausescu „történész“ könyveiből Idéz­nének. Mindezek után természetesen eljutottak az olyan jelszavakhoz, mint „Vissza á hu­nokkal Ázsiába!“ és mások, melyeket in­kább nem idézünk, MERT EZT A KESZ­TYŰT NEM KELL FELVENNÜNK! A találkozó a Mlatyinkka! ért véget MÓZES EDIT (Népújság, líM. **. ee.) KV HL ss. függelék Részlet Carolina Dies Ianns ve... trel fete e. cikkéből, Hletve a New York-t rádió UM. január 7-1 magyar nyelv« adásából (Lkad ROSSZ ÍPM /SO. n.) XEJL/T. IS. függelék A KÁRTYÁKAT (OLVASD: BIZONYÍTÉKOKAT!) AZ ASZTALKÁI tBSO. február 15-én számos telefonhívás­sal Interpellációval nyílt sértegetéssel még hazugoknak is neveztek, felszólítot­tak bennünket legyen merszünk — így mondták a vonal másik végén lévő pontos név és cím nélküliek! — ói tegyük közzé dr. Octavian Stáná$üA egyetemi tanár úr, tanügyminiszter-helyettes egyik állítását az országba behozott egyes tankönyvekről és könyvekről. Íme az állítás: „Nagyon sok magyar tankönyv érkezett Romániába t...). Ez kezd aggasztani. Ha például azt az Erdély történetét ezres vtgy tízezres példányban terjesztik, olyan dolog, amivel szemben a román nem maradhat érzéket­len. Amikor a dolog románellenessé, ál­lamellenessé válik, intézkedni kell. Az ez­­év február 22-én a sajtóban megjelent „Pontosftás“-ban a Tanügyminisztérium hangsúlyozza: „Ezen anyagok behozásá­nak az országba nem volt hivatalos jelle­ge és nem ró semmilyen felelősséget az il­letékes magyar minisztériumra. Az akciót magánszemélyek irányították, akik ten­denciózusan megpróbálták elterelni a ro­mán—magyar kapcsolatok kedvező folyá­sát“. Akik bizonyítékot akartak, az alkalmi „hitetlenek“, most láthatják. Nehezen .hi­hető bármely jóérzésű ember számára, de — mint látják — igaz! (Cnvtntn! über, 1990. február 23.) XECV2. íz. függelék MIÉRT A GYANAKVÁS ... A TANKÖNYVEK KÉRDÉSÉBEN í (Bodolal Györgyi) Idézünk néhány részletet a fenti cím­mel megjelent cikkből A riporter kérdé­seire válaszolva a kapott könyvekkel kap­csolatban So are Daniela asszony, a Maros megyei Tanfelügyelóség jogtanácsosa a következőket mondja; — „Érkeztek fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem tankönyvek, illetve mesekönyvek és különböző folyóiratok. Felleltároztuk, mert minisztériumi jóváha­gyás nélkül vettük át. " — Van valamilyen hivataloe rendelet Ilyen értelemben? — Igen, az érvényben lévő törvények értelmében a Magyarországról érkező könyvek csak a minisztérium Jóváhagyá­sával használhatók fel és terjeszthetők. Ezért kellett közbelépnünk, felleltároz­nunk a könyveket és értesítenünk a mi­nisztériumot“. ... A marosvásárhelyl 15-ös számú Isko­la igazgató-helyettese. Molnár Eleonóra, telefonon jelenti: • „Xedden, 11,45-lcor, s Máltai Jótékony­sági Társaság révén megérkeztek a bu­dapesti Árpád utcai általános iskolából a könyvek. 80 százalékuk mesekönyv, 10 százalékuk szépirodalom, 10 százalékuk tankönyv, számtan példatár, folyóirat. A tankönyvek többsége fizika, kémia, ma­tematika tankönyv volt Volt néhány föld­rajz- és történelemkönyv is. Amikor az is­kolába érkeztem, a jogtanácsos .asszony ez utóbbiakat már át is vette. .. . ... Nem tudom, mivel érdemeltük Id ezt a gyanakvást- mert a-köeyrels nem-* ml ké­résünkre érkeztek.-...Nem volt szándékomban kiosztani a tankönyveket. De mivel nálunk nem je­lent meg számun példatár magyar nyel­ven, úgy gondoltuk, hogy hasznos lesz“. A -riporternek a kapott könyvekkel kap­csolatos kérdésére Gheorghe Cornel úr, a Nemzeti Szövetség Muniefpiumi Ideiglenes Tanácsának elelnöke egyebek között a kö­vetkezőket tnondotU: „Elmentünk a helyszínre és megállapí­tottuk, hogy azok (a könyvek — a ml megjegyzésünk) nem sovén Jellegűek, kö­vetkezésképpen felhasználhatók a könyv­tár (iskola) keretében“. (Népújság, 199«. március 8.) XX n. függelék A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG A TÉNYLEGES ROMAN—MAGYAR MEGBÉKÉLÉSÉRT Egy február 14-én Kolozsváron közzé­tett állásfoglalásában a Magyar—Román Demokrata Társaság egyebek között hang­súlyozza: „Közös forradalmunknak kö­szönhetően rajtunk múlik a román és a magyar nemzetiség közötti megbékélés le­hetősége. Próbáljunk meg kicsit több tü­relemmel, nagyobb bizalommal fordulni egvmáshoz. beszélgessünk építően a köl­csönös tisztelet alapián... Mi a két nem­zetiségi közötti közeledés hívei vagyunk, nem az elkülönülésé, a közös megegyezés szerinti anyanyelvű oktatás tiszteletben tartásának összefüggésében. Gyakorlatilag, ha semmi veszélv nem fenyegeti a szülők vagy később a fiatalok óhajának tisztelet­ben tartását a nyelvi oktatással kapcsolat-

Next

/
Thumbnails
Contents