Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-13 / 8002. szám

IC

seknek. melyek «orte a magyar fél területi követelései erőteljesen bevésődtek Franciaország emlékezetébe. A francia elnök tapintatlansága nem tavar, állításainak alaptalansága sem, de zavar és boczszant Magyarország szomszédai iránti érdeklődése, Magyarországé, melyet legalább megállapodások és szerződések kötnek, ha számára a barátság és jószomszédság már semmit sem jelent. Ez az érdeklődés természetes folytatása azoknak a támadásoknak, melyeket magyar szomszédaink az idők folyamán Intéztek állandóan hazánk történelme, a román nemzet léte, Románia határai ellen s ezek az akciók a romániai magyar kisebbség számos követelésében érvényesülnek és visszhangra találnak. (...)

„Az erdélyi román nemzet eddig is megcsonkított, megnyomorított, libadozo volt e újabb operációt ajánlanak nekünk. Tudjuk, hol a kelés, de nem értjük, melyik a genny. Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy magunk kezeljük nyavalyáinkat. Elcsodálkoztunk a konokságon, amellyel két órán át kedvező Ígéreteket próbáltak kicsikarni a tanüg:’miniszterből, olyan ígéreteket, melyek amúgy is tiszavirág életűek lettek volna, de méginkébb megalázták volna a román nemzetet. S minthogy közelednek a választások, kíváncsiak vagyunk, melyik lesz az az öngyilkos politikai alakulat, amely, hogy megnyerje a magyar választók szavazatait, elárulja az erdélyi román nemzetet Következésképpen a magyar kisebbségtől függ tisztességes követeléseinek kielégítése, attól az óhajától, hogv őszintén, lojálisán és valóban demokratikusan egvüttműködik a román nemzettel, attól, hogy mennyire hűséges a közös érdekekhez*.

1. -Silviu .Morariu úr VI. éves -orvostanhallgató beszéde: „A több mint 800 tagot számláló s a Vatra RománeascS Szövetség platformjával azonosuló marosvásárhelyi Diákliga tagja vagyok. (...).

„Mi nem értünk egyet az iskolák,' fakultások elkülönítésével, mert ez csak kiindulópontja lenne a nagy elkülönülésnek. Együtt éltünk itt a többi nemzetiséggel, együtt játszottunk, együtt nőttünk .fel, együtt tanultunk. Nem akarunk elkülönülést nemzetiségi-kritériumok alapján. Nem akarjuk, -bogy létrejöjjenek az emberi szubjektivizmus megnyilvánulásának újabb kritériumai Azt kívánjuk és azért harcolunk, hogy magyar kollégáinkkal együtt megteremtsük a valódi érték megnyilvánulásának előfeltételeit, lehetőségeit Mi már meg is kezdtük az értékek versenyét —.mi szesszióban vagyunk, nem sztrájkolunk, s ez azért van, mert tanárainkkal, együtt sikerült előtérbe helyeznünk a nemzet érdekét lemondtunk apró érdekeinkről, egyéni konfliktusokról és törekvésekről, egységesen rátértünk a tettekre.

Felhívtuk kollégáinkat az értékért folyó versenyre, arra, hogy a legjobb valóban az élen legyen, a legértékesebb Jusson fel az orvostudomány csúcsaira. De minthogy minden versenyben azonos mértékegységre, azonos kifejezésmódra van szükség, s minthogy most itt vagyunk és mert Romániában vagyunk és mert az OGYI e valóban demokratikus országnak képez ki orvosokat a mértékegység a román nyelv kell hogy legyen.

Mi, fiatalok a Vatra Románeascfi Szövetség mellett állunk (ugyanaz — Cuvintul liber).

3. Ismertetünk egy marosvásárhelyl magyar sajtóvisszhangot Is a Vatra Románeascí február 8-1 gyűléséről.

„Ezt az Egyesülés Hórája és a Mlatytek közé bedobott keztyűt nem szabad felvenni“.

1 (Riport a Vatra Romiaeaaci saervexet gyűléséről)

„Ha Ceaugescu egy pillanatra la feltámadna, elégedetten térne vissza a pokolba: az egész ország gazdasági és társadalmi megsemmisítése mellett az emberek lelkét is .sikerült“ megmérgeznie, hogy az egész nemzet meg legyen győződve, minden múltbeli és jövendő szerencsétlenségért a más nyelvet beszélők a vétkesek.

Ez tűnik ki a Vatra Romfineascá szervezet tagjainak és szimpatizánsainak a marosvásárhelyi Sportcsarnokban február 8-án tartott nagygyűlésén történtekből (...) A szónokok hangsúlyozták, hogy az erdélyi románok évszázadokon át társadalmi és nemzeti elnyomásnak voltak kitéve, még attól a lehetőségtől is megfosztották őket, hogy kinyilvánítsák nemzeti hovatartozásukat.

Még ebben a saját szülőföldjükön „megtűrt^állapotban is mélységes humanizmusról tettek tanúbizonyságot Mintha Uie Ceausescu „történész“ könyveiből Idéznének.

Mindezek után természetesen eljutottak az olyan jelszavakhoz, mint „Vissza á hunokkal Ázsiába!“ és mások, melyeket inkább nem idézünk, MERT EZT A KESZTYŰT NEM KELL FELVENNÜNK!

A találkozó a Mlatyinkka! ért véget

MÓZES EDIT

(Népújság, líM. **. ee.)

KV HL ss. függelék

Részlet Carolina Dies Ianns ve... trel fete e. cikkéből, Hletve a New York-t rádió UM. január 7-1 magyar nyelv« adásából (Lkad ROSSZ ÍPM /SO. n.)

XEJL/T. IS. függelék

A KÁRTYÁKAT (OLVASD: BIZONYÍTÉKOKAT!)

AZ ASZTALKÁI

tBSO. február 15-én számos telefonhívással Interpellációval nyílt sértegetéssel még hazugoknak is neveztek, felszólítottak bennünket legyen merszünk — így

mondták a vonal másik végén lévő pontos név és cím nélküliek! — ói tegyük közzé dr. Octavian Stáná$üA egyetemi tanár úr, tanügyminiszter-helyettes egyik állítását az országba behozott egyes tankönyvekről és könyvekről. Íme az állítás: „Nagyon sok magyar tankönyv érkezett Romániába t...). Ez kezd aggasztani. Ha például azt az Erdély történetét ezres vtgy tízezres példányban terjesztik, olyan dolog, amivel szemben a román nem maradhat érzéketlen. Amikor a dolog románellenessé, államellenessé válik, intézkedni kell. Az ezév február 22-én a sajtóban megjelent „Pontosftás“-ban a Tanügyminisztérium hangsúlyozza: „Ezen anyagok behozásának az országba nem volt hivatalos jellege és nem ró semmilyen felelősséget az illetékes magyar minisztériumra. Az akciót magánszemélyek irányították, akik tendenciózusan megpróbálták elterelni a román—magyar kapcsolatok kedvező folyását“.

Akik bizonyítékot akartak, az alkalmi „hitetlenek“, most láthatják. Nehezen .hihető bármely jóérzésű ember számára, de — mint látják — igaz!

(Cnvtntn! über,

1990. február 23.)

XECV2. íz. függelék

MIÉRT A GYANAKVÁS ...

A TANKÖNYVEK KÉRDÉSÉBEN í

(Bodolal Györgyi)

Idézünk néhány részletet a fenti címmel megjelent cikkből A riporter kérdéseire válaszolva a kapott könyvekkel kapcsolatban So are Daniela asszony, a Maros megyei Tanfelügyelóség jogtanácsosa a következőket mondja;

— „Érkeztek fizika, kémia, biológia,

földrajz, történelem tankönyvek, illetve mesekönyvek és különböző folyóiratok. Felleltároztuk, mert minisztériumi jóváhagyás nélkül vettük át. "

— Van valamilyen hivataloe rendelet Ilyen értelemben?

— Igen, az érvényben lévő törvények értelmében a Magyarországról érkező könyvek csak a minisztérium Jóváhagyásával használhatók fel és terjeszthetők.

Ezért kellett közbelépnünk, felleltároznunk a könyveket és értesítenünk a minisztériumot“.

... A marosvásárhelyl 15-ös számú Iskola igazgató-helyettese. Molnár Eleonóra, telefonon jelenti:

• „Xedden, 11,45-lcor, s Máltai Jótékonysági Társaság révén megérkeztek a budapesti Árpád utcai általános iskolából a könyvek. 80 százalékuk mesekönyv, 10 százalékuk szépirodalom, 10 százalékuk tankönyv, számtan példatár, folyóirat. A tankönyvek többsége fizika, kémia, matematika tankönyv volt Volt néhány földrajz- és történelemkönyv is. Amikor az iskolába érkeztem, a jogtanácsos .asszony ez utóbbiakat már át is vette. .. . ...

Nem tudom, mivel érdemeltük Id ezt a gyanakvást- mert a-köeyrels nem-* ml kérésünkre érkeztek.-...Nem volt szándékomban kiosztani a tankönyveket. De mivel nálunk nem jelent meg számun példatár magyar nyelven, úgy gondoltuk, hogy hasznos lesz“.

A -riporternek a kapott könyvekkel kapcsolatos kérdésére Gheorghe Cornel úr, a Nemzeti Szövetség Muniefpiumi Ideiglenes Tanácsának elelnöke egyebek között a következőket tnondotU:

„Elmentünk a helyszínre és megállapítottuk, hogy azok (a könyvek — a ml megjegyzésünk) nem sovén Jellegűek, következésképpen felhasználhatók a könyvtár (iskola) keretében“.

(Népújság, 199«. március 8.)

XX n. függelék

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG A TÉNYLEGES ROMAN—MAGYAR MEGBÉKÉLÉSÉRT

Egy február 14-én Kolozsváron közzétett állásfoglalásában a Magyar—Román Demokrata Társaság egyebek között hangsúlyozza: „Közös forradalmunknak köszönhetően rajtunk múlik a román és a magyar nemzetiség közötti megbékélés lehetősége. Próbáljunk meg kicsit több türelemmel, nagyobb bizalommal fordulni egvmáshoz. beszélgessünk építően a kölcsönös tisztelet alapián... Mi a két nemzetiségi közötti közeledés hívei vagyunk, nem az elkülönülésé, a közös megegyezés szerinti anyanyelvű oktatás tiszteletben tartásának összefüggésében. Gyakorlatilag, ha semmi veszélv nem fenyegeti a szülők vagy később a fiatalok óhajának tiszteletben tartását a nyelvi oktatással kapcsolat-