Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-13 / 8002. szám
Romániai Magyar Szó, 1991. 2. 9-10 is , MAROSVÁSÁRHELYI JELENTÉS FÜGGELÉKEI jf XV. ft. n. függelék * 2. A ROMÁNIAI MAGVAK DEMOKRATA SZÖVETSÉG VÁLASZA (A CüVlNTUL LIBER . SZERKESZTŐSÉGÉNEK ÁTADTÁK IL 10-ÉN MEGJELENT IL 13-ÁN.) / A Vatra Románeaaeá Szövetség ?’• Ideiglenes Vezetőségének-Hi • Tudomásul vettük felhívásukat, melyet a Cuvintul Über című napilap közölt 1990. február 10-én. "Egyetértünk az önök által Javasolt párbeszéddel és a javasolt párbeszéd-formával. "Megjegyezni kívánjuk, hogy az RMDSZ nem óhajt alapvető ellentmondást a két szövetség között, hiszen szándékunk ugyanaz: létrehozni a kedvező légkört ahhoz, hogy e tájak összes lakói harmóniában és barátságban éljenek. Ez alkalommal kérjük, legyenek megértéssel mai" békés tüntetésünk Iránt, amely, tekintettel közös szándékainkra, reméljük az utolsó lesz. A tüntetést, minthogy megszerveztük már, nem mondhatjuk le, ellenben biztosítjuk önöket arról, hogy a legbékésebben fog lezajlani, az embercsoportok vagy közösségek elleni mindenfajta provokációs kísérlet kizárva. Hálánkat fejezzük ki ez alkalommal az Indítványért, hogy a szövetségeink között felmerülő bármely nézeteltérés felszámolását illető konszenzus kialakítása végett folytassunk párbeszédet. Marké Béla alelnök Link Jánoe titkár XVI, is. függelék Részletek Király Károlv 1S81. március 21-én keltezett és 1990 februárjában óira közölt leveléből (a Szabad Európa Rádiónak), amelynek anticseausiszta hangia úgymond a románság mai önérzetét is sérti. (Usd RMSZ, 199*. /13—44. számok — teljes szöveg) XVIL függelék AZ IDEOLÓGIAI KONFRONTÁCIÓ ELSZABADULÁSÁNAK MOMENTUMAI A Vatra Románeascá Szövetség térségbeli kiemelkedő vezetői olyan beszédeket tartottak, amelyekkel megalapozták a Szövetség ideológiájának különböző téziseit, ráhangolták a közvéleményt és ezzel együtt felfokozták az ideológiai konfrontációt. Az első részben néhány részletet Ismertetünk illusztrálásképpen a Vatra Román eascá 1990. február 8-án Marosvásárhelyen tartott nyilvános gyűlésén elhangzott beszédekből. 1, Részletek Zeno Oprig úr, a Vatra Román eascá Szövetség alapító tagjának beszédéből (közölte a maros vásárhelyi rádió és a Cuvintul liber című lap 1990.. február 10-i száma). (. r.) „Kifejezzük önök előtt és as egész román nemzet előtt aggodalmunkat és felháborodásunkat egy rendkívül súlyos jelenséggel kapcsolatban; a magyar kisebbség veiiink, románokkal szembeni követeléseinek éA magatartásának fokozódó-és nyílt agresszivitásával' kapcsolatban: A román— magyaperolkumiözi kapcsolatok " kérdése nagyorr régi,’nem nyer-megoldást »ezek a kapcsolatok gror* ütemben* vTemlamúc- A .magyar kisebbség hangzatos Jászándéki nyilatkozatai ellenére minden román szenvedi akárcsak 1940-ben, 1945-ben és azóta ik Mindnyájan tudjuk, hogy a pokol útja joszándékkal van kikövezve, s ez a jószándék talán megtévesztheti az Erdélyen kívüli románokat, talán az idegeneket, .de bennünket nem“. A decemberi forradalom után úgy számítva, hogy -elérkezett a pillanat, hogy míg a dolgok el nem rendeződnek, előnyt kell szerezni, a magyar kisebbség szégyentelenül a hatálom mechanizmusaira vetette magát, hogy minél jobban helyezkedjék. Az NMF megyei és municípiumi tanácsában, Király Károly úr, a magyar szponzor elnéző gyámkodásával, a magyarok uralkodóvá váltak,'a románok engedékenyek és döbbentek. Nehogy sovinizmussal vádolják őket ezekben a zavart* időkben, félreállltva Játták magukat, el r.em hihették, hogy a román nemzet ilyenné válhat hazájában. És mégis ez a helyzet. Mestereket, mérnököket, vállalati igazgatókat, klinikák vezetőit, tanárokat — valamennyien románok — fenyegettek és molesztáltak, egyeseket magyarokkal »váltottak fel. Változatlanul aggasztanak a Székelyfőldön — Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron elkövetett, még nem tisztázott atrocitások, a szovátai ellenséges akciók, román tanulók és tanárok magyarok általi kitiltása a kétnyelvű iskolákból flásd a marosvásárhelyi Bolyai líceumot), a magyar orvostanhallgatók ellenséges, destabilizáló megnyilvánulásai, okik a román rektor eltávolítását és magyarral való helyettesítését követelik, a-román tanárok és tanársegédek molesztálása és az a javaslat, hogy magyarországi tanárokkal váltsák fel őket „Az aláírók közül nagyon sokan Erdélyben születtünk vagy éltünk. 25 és 60 év közötti emberek vagyunk, egyetek nagyon jő! ismerjük a magyar nyelvet ... és határozottan szembehelyezkedünk je magyar civil terrorizmussal. ,.A magyarok talán kezdetben anticsau- Biszta revansnak nevezték tetteiket De hamarosan Jelhagytak vele, visszatérve a történelemben 1918-hoz, nagy egyesülésünk évéhez, és még előbbre, bizonyítva ezzel, hogy nekik nem Ceau*escuval van dolguk, hanem a románokkal, követeléseik és magatartásuk híján van az elemi logikának, a polgári érzéknek, a mértéktartásnak, brutálissá. ellenségessé és tűrhetetlenné vált. A magyar nyelvű helyi sajtó, a központi sajtó, a .papi prédikációk, a rádió, a szabad román televízió magyar nyelvű adása, marosvásárhelyi területi rádió- és televízió stúdió magyarosított kétnyelvű zagyvaságn telve van agresszivitással, destabilizécióra való izgatással és a románok elleni .nacionalista szolidaritásra való bujtogatással, /, Cuvintul liber című helyi román nyelv: napilap ritka kifakadásait tüntetőén mellőzik. Olvasva és elemezve az RMDSZ platform-programját, Király Károly úr Csíkszeredái beszédét, akárcsak Pálfalvi Attila .űr. volt tanügyi miniszter helyettes interjújá. az Adevárul dní lapnak, jsrra a következtetésre jutottunk, -hogy ha a követeléseknek csak a fele valósul meg, nekünk, erdélyi románoknak vagy el kellene vándorolnunk, vagy lealacsonyitó megaláztatásban élnünk, ha nem tanultuk volna meg nemrég gyermekeinktől, hogyan kell megdönteni a zsarnokokat. A magyar kisebbség követeléseinek fényében nézzük történelmileg a dolgokat, forgassuk vissza az átélt történelmet és lássuk, miben gyökereznek ezek a követelések. 1940-ben ajándék a magyaroknak: Erdély. Egyeseknek marad az elvándorlás. az itt maradóknak a terror, megaláztatás, megkinzatás, elnemzetietlenilés és halál. Miért felednénk el mi, románok az 1940-es évet? Következik Ipp, Ördögküt, Mezőmajor, Nagy sármás, Báld, Pálpatak. Várad. Szamosfalva, Marosorbó. ahol a horthysták embereket mészároltak le egyes erdélyi magyarok önkéntes hozzájárulásával, csupán azért, mert románok voltak. A kínzók és aaok fiai most jogokat követelnek a román nemzettől. Miért feledjük mi el ezeket a mártírokat? Mennyivel alábbvalók ők az 1989 decemberi román hősöknél?“ A földrajzilag kényszerű és történelmileg erőszakolt együttélés 45 évében a kegyetlen zsarnoki rendszer túlélésének óhaja arra ösztönözte az erdélyi románokat, hogy baráti hidakat teremtsenek a magyar kisebbség irányában, amely sokkal Jobban helyezkedett a hatalom rendjében. A magyar autonóm tartományban és sok más helyen Erdélyben, ahol minden állami intézményben magyarul beszéltek és Írtak, ahol a pártban, a helyi közigazgatásban, a vállalatokban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, az. egészségvédelem ben, a művelődésben. a szekuritátéban és a milícián magyarok foglalták el a kulcspozíciókat, a románok élete korlátozottan, állandó megfélemlítés és megaláztatás közepette folyt. Az elégedetlenség minden megnyilvánulását elítélték, sovénnak és ellenforradalminak bélyegezték. Kétségtelen, hogy a derék, Jóravaló magyarok ebben az időszakban a románokkal együtt szenvedtek. S ennek következtében velük kapcsolatos fájó emlékeink eltompultak, létrejött a jóindulat, a közeledés légköre, ami életképesen gyümölcsözhetett volna , ha az eredendő rossz, a románokkal szembeni intolerancia ne tört volna úiból felszínre arcátlanul, zajosan, követelőén és megalázóan, megfertőzve egyes jó magyarokat is (__) . (—) Romániának döntően többségi nemzete van, nem úgy, mint a helvét kantonális szövetség vagy a finnországi svéd enklávé. Semmiben sem hasonlít a magyar és székely telepesekhez, akiket velünk szemben ellenséges'politikai erők hoztak közénk, Dácia ősi földjére. Mellette vagyunk a magyar nyelvű elemi oktatásnak külön egységekben, a román nyelv és a román történelem kőtelező tanításával. Mellette vagyunk a magyar nyelvű líceumi és szakmai oktatásnak kétnyelvű, román—magyar líceumokban és iskolákban párhuzamos osztályokkal a gyermekek és tantestületi tagok közeledése, kölcsönös megismerése, barátsága érdekében, minthogy az elkülönítés gyűlöletet, sovinizmust és nacionalizmust szít — -■A felsöcktatás-csafc rthrtAn nyelvén folyjék a felvételitől a tanulmányok befejezéséig /nert ez az oktatás a román társadalom számára készít elő szakembereket. A magyar nyelvű felvételi vizsga méltánytalanságot, protekciót, szubjektivizmust szül és utat nyit a ' csalás ás hozzánemértés előtt (....) (...) „Elfelejtették-e a románok, hogy ha egy nemzet jelenét a gazdaság: tényező dönti el, a jóvöt a kultúra és az oktatás dönti el? S hogy- ha s farkas a karámba Jut, az nem válik javára a 22 millió báránynak, minthogy kockáztatja jövőjét? A legfrissebb események igazolják aggodalmunkat, megalapozzák javaslatainkat. Nézetünk szerint a Francia Köztársaság elnöke, Francois Mitterrand meggondolatlan kijelentése, miszerint , Magyarország területi veszteségeket 'szenvedett a két világháború következtében, valószínű visszhangja bizonyos átfogó megbeszélő—P
