Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-13 / 8002. szám

Romániai Magyar Szó, 1991. 2. 8

A MAROSVÁSÁRHELYI JELENTÉS FÜGGELÉKEI

6.'

XTIt u. függelék

A MAGYAR DIAKOK RÉSZARANYÁNAK CSÖKKENÉSE AZ UTÓBBI 40 ÉVBEN A MAROS VAS ARII EL YI ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZETBEN ••T

1. Néhány MrUaelml adót:

1945: az orvosi karnak mint a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű karának létrehozása

1948: a tanügyi reform után a kar átalakult kizárólag magyar tannyelvű Orvosi-Gyógyszerészeti Intézetté 1382: román tagozat létrehozása N. Caaujescu szóbeli utasítása alapján. A magyar tagozat diákjai anyanyelvűkön hallgatják az. előadásokat, a gyakorlati foglalkozások mindkét tagozaton románul folynak. :'

2. A magyar diák/román diák arány módosulása a statisztikai adatok fényé* ben:

Az orvosi kar végzőseinek számát tekintve, a helyzet a következő:

• 1950-ben: -1955-ben:

• 1960-ban: -1970-ben: ■ 1975-ben:

• 1930-ban: - 1985-ben:

72% 85 %

07% 50% 55 % 53 % 51 %

magyar,

magyar,

magyar,

magyar,

magyar,

magyar,

magyar,

9 % román, 2 % román, 4 % román, 37 % román,

42 % romén,

43 % román, 43 % román.

19 % más 13 % más 9 % más 13 % más

3 % más

4 % más 8 % más

nemzetiségű

nemzetiségű

nemzetiségű

nemzetiségű

nemzetiségű

nemzetiségű

nemzetiségű

! a

Az 1980-as évek második felében drasztikusan csökkent a magyar tagozat diákjainak száma. E tanévekben részarányuk a következő:

, Az orvosi karon a VI. és V. éven 37 % IV. éven 28 %

III. éven 20 %

II. éven 13%

I. éven 8,3%

* . . Z-'

A fogorvosi karon az évfolyamonkénti 25 diákból a magyar tagozaton van:

2 diák a IL éven és 3 az I. éven

3. A magyar tanerők részarányának erőteljes csökkenése:

— Sok tanszékén egyetlen magyar tanerő sincs;

— Más tanszékeken a tanerők Összlétszámához képest nagyon kevés a magyar tanerő;

— A sebészeten 13 tanerőből csak 2 magyar;

— A belgyógyászati klinikákon 25 tanerőből csak 7 magyar.

XTV./l. n. függelék

A MAROS VÁSÁRHELYI DIÄKLIGA

tiltakozása AZ OKTATÁSI FOLYAMAT KÜLÖNVÁLASZTÁSÁÉRT

Egy ügyvéd és egy mérnök fog dönteni ■tudomány torsáról?

A marosváaérhelrt OGW diákjainak és tanerőinek figyelmét teljesen lekötő legkénvesebb kérdés az utóbbi hetekben intézetünk két egymástól eltér« gtátusú Intézetre »aló szétválasztása:-az egvik a leendő (7) Kolozsvári Bolyai Tudományegyetemhez lecsatlakozott, kizárólag magyar tannyelvű, a másik pedig a Jelenlegivel azonos struktúrájú, mindkét előadói nyelvet használó intézet. E különválasztás gondolata Pélfalvy Attila volt tanügymlnlszter-helyettes személyes nyilatkozataiból eredt, aki hivatalosnak feltüntetett, kétértelmű nyilatkozatával meerontotta a román és magyar diákok kapcsolatát. Megemlítjük, hogy a (volt) miniszter úr váratlan látogatása túlzott udvariasságnak bizonyult, de mitsém zavarta a román tanárokat és diákokat, • -akik szemében a látogatás valószínűleg a legcsekélyebb Jelentőséggel sem bírt. A józan ész óceánjából fakadó túlbuzgóság, óceán, melyben Pálfalvv úr személye fúrdött, váltotta ki valószínűleg az NMF Maros megyei Tanácsa — amelynek szóvivői minőségében Kincses Előd úr tetazelgett — arra vonatkozó határozatát is, hogy a Bolyai Farkas Líceumot máról holnapra változtassák kizárólag magyar líceummá, és hogy a paritás elve alapján az OGYI NMF-szervezete egy képviselői helyet követeljen ki az OGYI vezetőségében olyan körülmények között, amikor a román és a magyar diákok aránya 3:1.

Diáktársaink e paritás-elvet hozzák fel, mint igényeik teljesítésének egyedüli demokratikus megoldási alapját. Pedig elkéozelhetetlen, hová vezethetnek ezek az igények. Hová vezetne például egyes magyar tanerők által irányított, kizárólag magyar nemzetiségű diákokból álló tanulmányi csoportok megszervezése? Hol ismerkedhetnénk meg és barátkozhatnánk össze, amikor, valljuk be nyíltan, ez egyike Kevés közeledési lehetőségeinknek. Lesznek majd külön diákotthonok és külön diákétkezdék? A magyar diákok csak magyar orvosok által kezelt, magvar betegeket fognak vizsgálni? Magyarul vezetik a kórlapot, a klinikai tevékenység hivatalos dokumentumát? Lesznek maid külön kórházi részlegek (vagy kórházak) románok és magyarok számára?

A marosvásárhelyi OGYI sem színészeket. sem bábosokat, aem általános vagy középiskolai tanárokat nem képez ki, hanem ORVOSOKAT, akiknek foglalkozásuk státusánál és hivatásuknál fogva embereket kell kezelniük, nemzetiségüktől függetlenül.

Megkérdőjelezzük Kincses űr az NMF Maros megyei Tanácsa illetékességét e kérdésben, melyet egészen más szinten kell megoldani, és semmi esetre sem Önkényes döntéssel.

A MAROSVÁSÁRHELYI DIÁKLIGA

(Cuvintul Iiber, 1990. január 30-1 23. az.

Marosvásárhely)

XTV./2. ss. függelék

A MAGYAR KISEBBSÉG VEZETŐI A KÖVETKEZŐ ELLENÉRVEKET Állítják szembe A FENTI nézetekkel

A magyar tannyelvű oktatási egységek tekintetében a probléma nem a különválás, hanem a re-szeparáeió, az iskolák visszaállítása. Ezek a közép- ék Msőfokú iskolák évtizedeken vagy éppenséggel évszázadokon át hagyományosan olyan Intézetekként működtek, amelyek rendeltetésük szerint csaknem egesz Erdély magyar lakossága kulturális és szakma* szükségleteit fedezték.

A magyar kisebbség önálló oktatási intézményeket akar, mert úgy véli. hogy csakis Ilyen intézmények révén lehetséges kulturális és nyelvi önazonosságának megőrzése. A vegves iskolákban az enynnyelv használata a tanórákra szorítkozik. Márpedig az „iskola*, ez „oktatás* fogalma magában foglalja az e keretben kibontakozó Összes tevékenységeket’ gyűléseket, ünnepségeket, színpad! előadásokat és egyebeket, csakúgy, mint a nevelőmunka ellenőrzését. A gyermek személyiségének alakítása nem korlátozódik a tananyag leadására, sokkal szélesebb kört kell átfognia. Ha egy gyermek az anvar.vélvén való tanulás mellett döntött Joga van ahhoz, hogy e választásának megfelelő keretben formálódjék.

Tehát lényeges — elvi — különbség áll fenn az anyanyelvű osztályok vagy tagozatok és az önálló anyanyelvű iskolák között

Ezek az általánosan elismert nagytekintélyű iskolák mindenkor megfeleltek a követelményeknek, áre attól kezdve, hogy Ceausescu .politikája fokozatosan, román egységekkel összevonva felszámolta őket, aggasztóan csökkent a magyar 'tanulók, egyetemi hallgatók és tanárok száma. A beiskolázási azámokat nem a reális szükségleteknek megfelelően állapították meg, az Iskolakérdés pedig szimbolikus Jelentőséget nyert. A vegyes iskolákat az eszszimilácló és az elnemzetietlenítés eszközének tekintik. Épp ezért, a jelenlegi helyzetben! az illető iskolák visszaállításának megakadályozására iránvuló minden próbálkozás Önkéntelenül úgy értelmezendő. mint eeausiszta típusú, sorén agresszió az egész magyar nvelvű kultúra ellen.

Ebben a légkörben, e feszültségek közepette illuzórikusnak tűnik ..barátságról beszélni az illető iskolák falai között, amelyek önmagukban véve a les«űlvoaabb lnteretnikal feszültségek tárgvát képezik. A barátságnak a békés egvüttlétezésből kell születnie, amelvet ne mé-gezzenek -többé elnemzeileníiési l:isé-!etek.

Ami pedig az ilyen iskolákban felk*'Zftett értelmiségiek szakmai kompeten-íriá* és társadalmi be’l!es~k’d4se kéoe'sáoL Illeti, az 150-es és 60-as évek tapasztalata azt mutatja, hogy az orvosak (“«’kúyv. mint az összes többi értelmiségi! hiánytalanul elsajátították a szakos-elvet s mee♦eleltek a szakmai követelményeknek Moldvában és más. kizá-nlac román lakosságú vidékeken is — ahová egvébként erőszakkal helyezték ki őket. ~

(Ezzel szemben a távoli .vidékekről Székelyföldre' hozott román orvosoknak és tanároknak nagy nehézségeik voltak a mindennapi életmenetbe való beilleszkedés folyamatában.!

TVJL sz. ««relék

A KÉT SZÖVETSÉG 5 • (VATRA ROMANEASCÄ ÉS RMDSZV"" DIALÓGUS- ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGE

AZ ELSŐ DEKÁDBAN 1. A Tatra Románeoscá Szövetségnek a Romániai Magyar ’ .*

Demokrata Szövetséghez saóló, *

1933. február 8-i gyűlésen j

megfogalmazott felhívása ;

magyar testvéreink*

A Vatra Román ease 4 Szövetség nem valamely nemzetiség étién alakult; célja az erdélyi megyek ösian lakosamnak közös harca a valamennyiünket foglalkoztató kertesek megoldásáén.

—>