Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-11 / 8000. szám
Népszabadság, 1991.3..5 „Örülök, hogy kibírtam” Beszélgetés Andrásfalvy Bertalannal (Munkatársunktól.) Az elmúlt hit végén Szigetváron a városi fórum vendége volt Andrásfalvy Bertalan művelődési is közoktatási miniszter. A baranyai városban elsősorban pedagógusok, közművelődési szakemberek hallgatták meg la miniszter előadátát, majd kérdéseket tettek fel Andrásfalvy Bertalannak. Ezt az. alkalmat használta fel lapunk megyei tudósítója arra, hogy interjút készítsen a miniszterrel. — A múlt év tavaazán az országgyűlési választás napján beszélgettünk Pécsett. Az akkori megkeresést az An vitathatatlan népszerűsége és válaiztásl esélyei indokolták, Illetve akkor már ittott hallható volt, hogv Andrásfalvy Bertalan áll majd a művelődési tárca élén. Ez bekövetkezett. Azóta eltelt majd egy év. MDF-es képviselőként és miniszterként ml maradt a népszerűségéből? — Nem tudom. Pécsett talán kevésbé érzem, hogy a népszerűségem visszaesett, hiízen akik eljönnek hozzám, azok általában szimpatizálnak velem és a Demokrata Fórummal, de azért eljutott a fülembe már nagyon sok, nem éppen hízelgő vélemény. Persze •zámítottunk erre, hiszen feladataink »em túl népszerűek. Emlékszem, amikor elkészült a kormányról a tablókép, Antall József megjegyezte: „íme, a kamikazekormány”. * Feszültségek, félreértések — Kevés minisztériumot ért anynyl támadás, mint a művelődési és közoktatási tárcát. Kezdődött a vallásoktatással, később pedig kaptak sportellenes, pedagógusel' lenes ét diákellenes minősítést. Mivel magyarázza az iamétlödő támadásokat? — Sokat őrlődöm ezen. Az összes pálya közül a pedagógusé az egyik legkiszolgáltatottabb. Ezen azt értem, hogy az elmúlt évtizedekben mindenért, ami nem sikerült, a pedagógust vették elő. A tanárokon, tanítókon kérték számon a település hangulatát, őket hibáztatták, ha több gyereket írattak be a hittanra, mint az ildomos volt, és a tanárembernek állandóan demonstrálnia kellett' ideológiai hűségét. E kiszolgáltatottságból szabadulva természetes, hogy a pedagógusok hallatni akarják hangjukat. Ugyanakkor a pedagógusok — és ez elmondható az egyetemi hallgatókról is -f- tájékozottabbak, műveltebbek az átlagnál. Többirányú érdeklődésük, informáltságuk hamar felgyújtja a bennünk fészkelő és sokáig visszafojtott elégedetlenség lángját. Mindamellett a tárca körüli feszültség egy része félreértésekből adódott. Ezt először a vallásoktatás kérdésénél éreztem. Semmi más nem hangzott el, mint az, hogy még a Rákosiék által hozott törvény értelmében lehetőség van a fakultatív vallásoktatásra. A törvény által adott lehetőségre hívtam csak fel a figyelmet, és soha olyat nem mondtam, hogy a hittant kötelezővé akarjuk tenni. Mégis mindenki, aki ellenem szólt, a kötelező hittant emlegette. — Később azt kifogásolták, hogy a hittan fakultációnak ne legyen nyoma a bizonyítványban, mert abból már tudni lehet, ki a keresztény és ki nem ... — Nem ragaszkodtam ahhoz, hogy ez a kitétel maradjon benne a törvényben. A parlamentnek joga van megváltoztatni a törvényt. Mégis akkor megindult egy vita — ami aztán később többször irányt változtatott —, hogy vajon egy országnak a másság gazdagodást, vagy szegényedést hoz. Ha gazdagodást — és szerintem azt —, akkor az önellentmondás, hogy a másságot titkolni kell; akár azt értjük másságon, hogy valaki hittant tanul, akár azt, hogy nem. A minisztérium ez ügyben gyorsan visszavonult, nem tartottuk ezt presztízskérdésnek. De bevallom, ma is bánom, hogy ezáltal amellett foglaltunk állást: a másság vállalása hiba. Ha nem írhatom a homlokomra, hogy én bosnyák, vagy zsidó, vagy baptista vagyok, akkor nincs demokrácia. — Ebben az országban, még ha izQletőben van is a demokrácia, a gyanakvásokat is létezőnek és történelmileg megalapozottnak kell elfogadnunk. Nem véletlen, hogy Csurka István megnyilatkozásai sokakban azt a félelmet keltik, hogy az MDF egy szárnya vagy frakciója, esetleg bizonyos hangadó személyek körüli csoportja nem kedveli a másságot. Ez ellen már a Demokrata Fórumon belül is felszólaltak. Ml a véleménye erről? — Az MDF — és tudom, hogy Csurka István "Iá;' íáki szerintem nem szorul az én védelmemre — Illyés Gyula gondolatát vallja magáénak arról, hogy ki a magyar : „Aki vállalja.” Minden más értelmezés fékevlsz és hamis. Másfajta vélemény hangadóként nincs jelen a Demokrata Fórumban. Követeimén)- cs tudásszint — Térjünk vissza a pedagóguerreh°az Aa*éI *leJ1 ,ünletés ufán erre az évre a húszszázai^wnc bérautomatizmus melle" “ zalékos béremelésén harcolt a minisztérium. Ml lett ebből? — Sajnos, csak tíz százalék vagyis összesen 32. A költségvetési vita során még ezt is igen kemény átcsoportosítások árán tudtuk kiharcolni A pénzügyi tárca vezetőjétől kaptunk egy ígéretet, hogy áprilisban az egész költségvetést újragondolják, és igyekeznek javítani a pedagógusok helyzetén. De mindez az ország gazdasági teljesítőképességétől függ. A többi tárca anyagi helyzete sem könnyebb, a bel- Ügy és a honvédelmi legalább ennyire panaszkodhat. — Tíz napja folynak az oktatási törvény koncepciójának vitái. Milyenek az első tapasztalatok? — A koalíció pártjainak pedagógusfórumai vitatták meg eddig az elképzelést. Megküldtük a tervezetet az ellenzéki pártoknak és a szakmai érdekképviseleti szerveknek is. Ügy akarjuk a parlament elé vinni, hogy ott már ne kelljen változtatni rajta. Eddig jó néhányan érzelmi alapon támadták ezt a koncepciót. Sokan azt mondják például, hogy nekik a Gazsó ne csináljon törvényt, mert az 'már egyszer csinált, és hogy az egy inSrxista, meg kriptokommunista. A válaszom az volt, hogy a törvényt nézzék meg, és abban javítsák ki, ha valami marxista, ne pedig a Gazsót bírálják. (Mellesleg a Gazsó Ferenc által kidolgozott, 1985-ös oktatási törvény már sok értéket hozott és lehetőséget teremtett az alternatív oktatásra.) Sűrűn elelhangzik, hogy a tervezet túl liberális és a pedagógus nem kap elég irányítást. Ügy vélem, hogy amiképp az ország élni tud a demokráciával, ugyanúgy él majd a pedagógus társadalom ezzel a demokratikus oktatási törvénynyel. — A törvény miként kívánj* elérni, hogy bizonyos alapkövetelménynek minden iskola eleget tegyen? — Egy tudásszintet minden iskola számára kötelezővé teszünk. Hogy ennek elérését ■t miképp ellenőrizzük majd, abban még nincs megegyezés. Valószínűleg bizonyos szinteken vizsgák lesznek Az első | ilyen kontroll hatodikban lenne, aztán nyolcadikban, majd az érettségin. A gyerekek tudását a vizsgán nem az iskolák ellenőriznék, hanem egy úgynevezett pedagógiai szolgáltató intézet. A törvény az iskolák közötti átjárást lehetővé teszi. Ha valaki mondjuk
