Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-11 / 8000. szám

Népszabadság, 1991.3..5 „Örülök, hogy kibírtam” Beszélgetés Andrásfalvy Bertalannal (Munkatársunktól.) Az elmúlt hit végén Sziget­váron a városi fórum vendége volt Andrásfalvy Bertalan mű­velődési is közoktatási minisz­ter. A baranyai városban el­sősorban pedagógusok, köz­művelődési szakemberek hall­gatták meg la miniszter előadá­­tát, majd kérdéseket tettek fel Andrásfalvy Bertalannak. Ezt az. alkalmat használta fel la­punk megyei tudósítója arra, hogy interjút készítsen a mi­niszterrel. — A múlt év tavaazán az or­szággyűlési választás napján be­szélgettünk Pécsett. Az akkori megkeresést az An vitathatatlan népszerűsége és válaiztásl esélyei indokolták, Illetve akkor már itt­­ott hallható volt, hogv Andrásfal­vy Bertalan áll majd a művelődé­si tárca élén. Ez bekövetkezett. Azóta eltelt majd egy év. MDF-es képviselőként és miniszterként ml maradt a népszerűségéből? — Nem tudom. Pécsett ta­lán kevésbé érzem, hogy a népszerűségem visszaesett, hi­­ízen akik eljönnek hozzám, azok általában szimpatizálnak velem és a Demokrata Fó­rummal, de azért eljutott a fülembe már nagyon sok, nem éppen hízelgő vélemény. Persze •zámítottunk erre, hiszen fel­adataink »em túl népszerűek. Emlékszem, amikor elkészült a kormányról a tablókép, Antall József megjegyezte: „íme, a kamikazekormány”. * Feszültségek, félreértések — Kevés minisztériumot ért any­­nyl támadás, mint a művelődési és közoktatási tárcát. Kezdődött a vallásoktatással, később pedig kaptak sportellenes, pedagógusel­' lenes ét diákellenes minősítést. Mivel magyarázza az iamétlödő támadásokat? — Sokat őrlődöm ezen. Az összes pálya közül a pedagó­gusé az egyik legkiszolgálta­tottabb. Ezen azt értem, hogy az elmúlt évtizedekben min­denért, ami nem sikerült, a pedagógust vették elő. A ta­nárokon, tanítókon kérték szá­mon a település hangulatát, őket hibáztatták, ha több gye­reket írattak be a hittanra, mint az ildomos volt, és a ta­nárembernek állandóan de­monstrálnia kellett' ideológiai hűségét. E kiszolgáltatottság­ból szabadulva természetes, hogy a pedagógusok hallatni akarják hangjukat. Ugyanak­kor a pedagógusok — és ez elmondható az egyetemi hall­gatókról is -f- tájékozottabbak, műveltebbek az átlagnál. Több­irányú érdeklődésük, infor­máltságuk hamar felgyújtja a bennünk fészkelő és sokáig visszafojtott elégedetlenség lángját. Mindamellett a tárca körüli feszültség egy része félreértésekből adódott. Ezt először a vallásoktatás kérdé­sénél éreztem. Semmi más nem hangzott el, mint az, hogy még a Rákosiék által hozott törvény értelmében le­hetőség van a fakultatív val­lásoktatásra. A törvény által adott lehetőségre hívtam csak fel a figyelmet, és soha olyat nem mondtam, hogy a hittant kötelezővé akarjuk tenni. Mégis mindenki, aki ellenem szólt, a kötelező hittant emle­gette. — Később azt kifogásolták, hogy a hittan fakultációnak ne legyen nyoma a bizonyítványban, mert abból már tudni lehet, ki a ke­resztény és ki nem ... — Nem ragaszkodtam ah­hoz, hogy ez a kitétel marad­jon benne a törvényben. A parlamentnek joga van meg­változtatni a törvényt. Mégis akkor megindult egy vita — ami aztán később többször irányt változtatott —, hogy vajon egy országnak a más­ság gazdagodást, vagy szegé­nyedést hoz. Ha gazdagodást — és szerintem azt —, akkor az önellentmondás, hogy a másságot titkolni kell; akár azt értjük másságon, hogy va­laki hittant tanul, akár azt, hogy nem. A minisztérium ez ügyben gyorsan visszavonult, nem tartottuk ezt presztízs­­kérdésnek. De bevallom, ma is bánom, hogy ezáltal amel­lett foglaltunk állást: a más­ság vállalása hiba. Ha nem írhatom a homlokomra, hogy én bosnyák, vagy zsidó, vagy baptista vagyok, akkor nincs demokrácia. — Ebben az országban, még ha izQletőben van is a demokrácia, a gyanakvásokat is létezőnek és történelmileg megalapozottnak kell elfogadnunk. Nem véletlen, hogy Csurka István megnyilatkozásai sokakban azt a félelmet keltik, hogy az MDF egy szárnya vagy frakciója, esetleg bizonyos hang­adó személyek körüli csoportja nem kedveli a másságot. Ez ellen már a Demokrata Fórumon belül is felszólaltak. Ml a véleménye er­ről? — Az MDF — és tudom, hogy Csurka István "Iá;' íáki szerintem nem szorul az én védelmemre — Illyés Gyula gondolatát vallja magáénak arról, hogy ki a magyar : „Aki vállalja.” Minden más értel­mezés fékevlsz és hamis. Más­fajta vélemény hangadóként nincs jelen a Demokrata Fó­rumban. Követeimén)- cs tudásszint — Térjünk vissza a pedagógu­erreh°az Aa*éI *leJ1 ,ünletés ufán erre az évre a húszszázai^wnc bérautomatizmus melle" “ zalékos béremelésén harcolt a mi­nisztérium. Ml lett ebből? — Sajnos, csak tíz százalék vagyis összesen 32. A költség­vetési vita során még ezt is igen kemény átcsoportosítások árán tudtuk kiharcolni A pénzügyi tárca vezetőjétől kap­tunk egy ígéretet, hogy ápri­lisban az egész költségvetést újragondolják, és igyekeznek javítani a pedagógusok hely­zetén. De mindez az ország gazdasági teljesítőképességé­től függ. A többi tárca anyagi helyzete sem könnyebb, a bel- Ügy és a honvédelmi legalább ennyire panaszkodhat. — Tíz napja folynak az oktatá­si törvény koncepciójának vitái. Milyenek az első tapasztalatok? — A koalíció pártjainak pe­dagógusfórumai vitatták meg eddig az elképzelést. Meg­küldtük a tervezetet az ellen­zéki pártoknak és a szakmai érdekképviseleti szerveknek is. Ügy akarjuk a parlament elé vinni, hogy ott már ne kelljen változtatni rajta. Ed­dig jó néhányan érzelmi ala­pon támadták ezt a koncep­ciót. Sokan azt mondják pél­dául, hogy nekik a Gazsó ne csináljon törvényt, mert az 'már egyszer csinált, és hogy az egy inSrxista, meg kripto­­kommunista. A válaszom az volt, hogy a törvényt nézzék meg, és abban javítsák ki, ha valami marxista, ne pedig a Gazsót bírálják. (Mellesleg a Gazsó Ferenc által kidolgo­zott, 1985-ös oktatási törvény már sok értéket hozott és le­hetőséget teremtett az alter­natív oktatásra.) Sűrűn el­­elhangzik, hogy a tervezet túl liberális és a pedagógus nem kap elég irányítást. Ügy vé­lem, hogy amiképp az ország élni tud a demokráciával, ugyanúgy él majd a pedagó­gus társadalom ezzel a de­mokratikus oktatási törvény­nyel. — A törvény miként kívánj* el­érni, hogy bizonyos alapkövetel­ménynek minden iskola eleget te­gyen? — Egy tudásszintet minden iskola számára kötelezővé te­szünk. Hogy ennek elérését ■t miképp ellenőrizzük majd, abban még nincs megegyezés. Valószínűleg bizonyos szinte­ken vizsgák lesznek Az első | ilyen kontroll hatodikban len­ne, aztán nyolcadikban, majd az érettségin. A gyerekek tu­dását a vizsgán nem az isko­lák ellenőriznék, hanem egy úgynevezett pedagógiai szol­gáltató intézet. A törvény az iskolák közötti átjárást lehető­vé teszi. Ha valaki mondjuk

Next

/
Thumbnails
Contents