Hitünk, 1987 (35. évfolyam, 9-11. szám)
1987-09-01 / 9-11. szám
6 REFORMÁCIÓ!.., Minden évben október 31-én emlékezünk meg a reformációról. Felidéződik előttünk a már 470 éve, 1517-ben végbe ment esemény. Dr. Luther Márton mindenszentek napjára kiszögezte az azóta hires sé vált 95 pontból álló tételét latin nyelven a wittenbergi vártenplcm kapujára. A szerzetes te ológiai tanár bizonyos, hogy nem gondolt arra, ami bekövetkezett. Csipán az volt a célja, hogy tételeit a kor szokásai szerint nyilvánosan vitassa meg az egyetem, a tanult társadalom részvételével. A tétel pontjai támadták a bűnbocsátó cédulák árusításának gyakorla tát és annak elméleti alapjait. Kérdésessé tették az ereklyékhez csatolt hiedelmek biblikus voltát. rámutatott az ezekkel való kereskedés káros lelki és erkölcsi hatásira, mely egyre inkább hanyatlásba vitte a középkori egyház életét. A 95 tételt a városban sokan lemásolták, mivel ezen a napon vásár volt és a másolatok röpiratként, - ahogy Luther menü ta, - "tizennégy nap alatt bejár ták egész Németországot, mivel az egész világ panaszkodott a búcsú levelek miatt". A bűnbocsátó cédulák, azaz búcsúlevelek árusítását a Szentszék rendelte el és annak bevétele a római Szent Péter bazilika épitési költségeinek fedezésére szolgált ebben az esetben. Az eredmény nemcsak az egyház hanyatlása, a közerkölcsök romlása volt, de ezen felül gazdasági depressziót is okozott azokban az országokban, ahol eredményesen árusították. A nagy mennyiségű pénz kiáramlása egy-egy területről csak nem teljesen megbénította a pénz gazdálkodást és kereskedelmet azon a vidéken. E bátor kiállás mögött már ekkor ott volt Luther Márton bi bliai, lelki felismerése, hogy nem érdemből, nem cselekedetek által, hanem "kegyelenből tartatunk meg hit által és...Isten ajándéka ez". Újra felfedezése a kijelentés központi igazságának, hogy az ember Isten kegyel, méből üdvözül a benne való hit által, gyökereiben reformálta, téritette vissza a teológiai gon dolkodást eredeti forrásaihoz. Hatása pedig írásokat is alapos vizsgálódásra és cselekvésre in ditott. Ilyen személyiség volt Zwin gli Ulrich, ki Svájcban működött mint Zürich városának plébánosa. Halálos betegségéből való meg - gyógyolása egy nagy járvány idején, -mikor legkedvesebb barátját is elvesztette/ - megtérését is magával vonta. Reá volt legnagyobb hatással a humanista gon dolkodás a reformátorok közül. A Szentirás olvasása és magyarázata nyarán a re fonté ció tanait igyekezett megvalósítani szolgálati területén, de ennél több is jellemezte ot. Zwingli felismerte a keresztyén egyén és az egyház politikai felelőséget, melyet az egész társadalom javára kell az egyének és az egyháznak gyakorolnia.
