Hitünk, 1980 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1980-11-01 / 11-12. szám

— 6 -DE VANNAK BIZTATÓ JELEK IS ...

Az Utitárs I98O.2 számában Tulajdonképpen címen beszámoló jelent meg a stuttgarti magyar protestáns gyülekezetről. Nagyon érdekes és tanulságos ez a beszámold. Mielőtt további megjegyzést fűznénk hozzá idézünk belőle néhány sort:

"Istentiszteleti gyülekezet vagyunk. Nincsenek alapszabályaink, nincs presbitériumunk,nincs felügyelőnk. Az egyházi adót, amit fizetünk, nem a magyar gyülekezet kapja. Nincs ingatlanunk, sem más vagyonunk, "örökbe fogadott" minket a cannstatti németLuther-gyülekezet. Az offertoriumokból szoktuk fedezni posta-és irodaköltségeinket. Kb. 150 cimre küldjük szét meghivoinkat és egyik legfontosabb műn kánk az őszi, hétvégi konferencia, amelyet heted:—^ szer rendeztünk meg csak nem 100 résztvevővel. Legutóbbi témája ez volt: Küzdj és bizva bizzál!"

Ennyi a cikkből. Szerény hanga beszámoló, melynek minden sorából kicseng azonban a hála és kö_ szönet, hogy Isten kegyelméből munkájukat siker koronázza.

Gyülekezetünknek, mint a többi külföldi magyar gyülekezetnek is szinte kivétel nélkül fÖpro_ blémája, vissza-visszatérő kérdése: a gyülekezet jő vöje. Gyülekezetünkben éppen most novemberben szándékoztunk ezt a kérdést José C. Pazon újólag megtár gyalni, átbeszélni. Programtorlódás miatt ez a megbeszélés jövö márciusra halasztódott. Egyes megjegy zésekből, kijelentésekből azonban arra lehet következtetni, mintha többségben lennének azok, akik meg lehetősen lehangoltan, sötéten néznek a jövö elé.

Ha nem is éppen a holnapra, de az elkövetkezendő esztendökx'e gondolva. Kritikusnak tartják a lelkész kérdését, a gyülekezeti tagok (magyarokra gondolva) létszámának apadását, a gyülekezet anyagi helyzetét és nem utolsó sorban a hivek lelki életének alakul á sát.