Hitünk, 1980 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1-3. szám

-28-LEYÍ1L IFJÚSÁGUNKHOZ

Kedves Testvéreim! Gyülekezetünk vezetőit, id_ö selb tagjait egyre gyakrabban foglalkoztatja a kérdés: ni lesz gyülekezetünkkel, ha a természet rendje szerint az idősebbek lassan kiesnek, vagy legalább is annak vezetésében, a szolgálatok ellátásában nem tudnak úgy résztvenni, mint azelőtt? Teftnészetes és logikus a válasz: a fiatalabb nemzedék kell átvegye helyüket és vinni, épiteni, szolgálni a gyülekezetét úgy vagy jobban, mint azt az elődök tették. Gyülekezetünk életében rohamosan közeledik ennek az őrségváltásnak az ideje és szükségessége. De mint az élet más területén, úgy egyházi, gyüleke zeti vonatkozásban is meg kell mindenkinek ismerked nie először a feladatokkal, teendőkkel, meg kell szereznie a szükséges alapismereteket, hogy szolgálata valéban eredményes legyen.

Valamikor odahaza sokkal könnyebb volt ez -legalább is elvilegr Az elemi- és középiskolákban rendszeres hitoktatás folyt. A fővárostól eltekini?ve, ahol nem egy, hanem egész sor gyülekezet van közelebb voltak egymáshoz hívek, lelkész, templom, mint idekint. Más volt az egész egyházi élet.

Legkevésbbé sem akarom ezzel azt mondani, hogy odahaza most már mindenki vallásos, egyházát szerető, rendszeresen templombaj áró, áldozatkész ember volt. De azt állíthatom, hogy odahaza a környezet és az emlitett körülmények sokkal könnyebbé tették ezt mindenki számára, mint idekint.

Az idősebb testvér őszinte szsretetével fordu lünk ezúton is hozzátok, fiatalabb testvéreink, és felajánljuk segitségünket ehhez a felkészüléshez, szolgálathoz. A szolgálathoz1,amelyet csak alázatos sziwel, komoly lelki és szellemi előkészüléssel le hét végezni.