Hitünk, 1980 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1-3. szám
El sö sorb an is azonban azt kérjük: ismerjétek fel, lássátok meg és vállaljátok ezt a nenes szol-* gálatot, ani idekint ebben a magyar evangélikus kö zösségben rátok vár. A konfirmáció mindannyiunknál az első hűségnyilatkozat evangélikus hitünk és eg^ házunk mellett. Erre emlékeztetünk most is. Nem nagy szavakra, kijelentésekre, de még csak nem is nagy cselekedetekre vagy elviselhetetlen áldozatok ra van szükség. Mi idősebbek nagyon jél tudjuk, hogy mennyi mulasztás terhel minket, mit lehetett és kellett volna tennünk és mi az eredmény. Ne gon dolja közületek senki, hogy most az öregek közül valaki megint csak bölcs tanáccsal, nagyképü dics_e kedéssel akar erre megnyerni. Nem! Őszinte szívvel elismerjük, hogy eddigi munkánk meglehetősen hiányos és kevés volt, hogy az aratnivalébél bizony sok maradt a számotokra is! De nem szolgálataink összehasonlításáról van szé, hanem arrél, hogy amit nem végeztünk vagy nem végezhettünk el mi, annak lássatok hozzá most ti, mégpedig sok-sok szeretettel és odaadással, Es végezzétek el sokkal több 'és jobb erdeménnyel, mint ahogy nekünk sikerült. Nem sokról és mégis mindenről van szó. Nem sokról, mert keveset mindenki tud végezni, adni és áldozni és mindenről, mert aki az Istentől kapott talentumokkal hüti énül sáfárkodik, aki egyházától azt a keveset, talán még a legkevesebbet is megtagadja, az saját lelke üdvösségével üz veszélyes, ördögi játékot. Ezért kérjük: jöjjetek a gyülekezetbe, vegyetek részt aktivan annak életében, szolgálatában,Ha esetleg egyik vagy másik közületek el is távolodott; tőle, közeledjék újból feléje, lássa meg templomunk bejárata felett a láthatatlan Írást, Krisztus szavait: "En vagyok az ut, az igazság és az élet; aki engem követ örökké ál!"Er8s vár a mi istenünk! Vácz Elemér-29-
