Hitünk, 1977 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1977-04-01 / 4-6. szám

------------------- A zaj az emberi elet megrontása. Be­tegségek kórokozója. A nagyváros embere alig várja, ■ogy valahol csendben kipihente the sse zaklatott ideg íendszerét. Mindent elkövet, hogy komplikált utakon csendhez jusson. Ritkán gondol arra, hogy a csend •ely körülveszi messze nem az a megnyugtató és meg­­fjitó erő, mint a belső csend, amit magunk teremtünk aeg. A bennünk élő csend az a bizalom,mely aegszabadít a gondtól való félelmünktől. Mely megte­remti a lehetőségét a Jézussal való találkozásnak, llcsendesedve hallgatóvá lenni: Isten közelségének érzékeléséhez vezet. Nem feltétlenül csak a magányog aág adja meg a lelki csendességet, hanem az a kegye­lem, mely a teremtés harmóniájának csendjét megismer te ti és megérteti az emberrel. A kikapcsolódásnak ez a formája a belső béke kulcsa, Isten külön ajándéka.------------——* A halál gondtalan elfogadása a boldog élet titka. Az a felszabadulás, mely uj látóhatárt nyit az emberi gondolkodásnak. Félelem nélküli éle­tet biztosít. Korlátozza a hajszát. Mélyiti az ember és ember közötti kapcsolatot, ha arra gond ólunk, hogy talán ez lehet utolsó találkozásunk. Nagyobb fényt vet az örömökre. Lecsökkenti a hétköznapi súrlódások értékét. A hála és a kölcsönös megbecsülés jelentös£ ge nagyobb lesz. Halandóknak születtünk, ez a termész_e tes tény kizárja, hogy a halál félelme lidércnyomás­ként nehezedjen életünkre. Krisztus és a húsvéti tör ténés, a feltámadás Ígérete biztosíték erre. . *1. re a magát igazán ismerő ember szerényebb lesz. A mások hibáival elnéző, megbocsájtó. A megér­tés és megbocsájtás elvéből csak a megértésre szorít

Next

/
Thumbnails
Contents