Hitünk, 1972 (20. évfolyam, 6-12. szám)

1972-11-01 / 11-12. szám

-24-Y AJ JON MI MIÉRT JOTTUNK EL? (Kérdés, amely ma is aktuális)

Kórházban feküdtem, amikor kezembe került Pearl B. Buck hires regénye; Az én édesanyám.

Mindjárt a regény e_ lején leírja a szerző, hogyan vándorolt ki Utrecht városának egész lakossága, kb. 300 em - bér, amikor a vallási türelmetlenség tombolt Hollandiában és a kor - mányzat megtiltotta, hogy a maguk hite sze - rint imádhassák az Is - tent.

így szól a történet; "A háromszáz lélek még egyszer összegyűlt az ódon Istenházában. Most nem prédikációt akartak hallani. Azért voltak ott, hogy megtárgyalják mi a teendő, Amint a nyugodt, halk beszéd egyre tovább folyt, egy máris világos lett, ezek közül a férfiak és asszonyok közül egyet - len egy sem akad, aki - nek eszébe jutna annak lehetősége, hogy megtán törődjék hitében és eltűrje, hogy korlátozzák ebbeli szabadságát.

Végre is Myheer Stul tig állt fel, hátra ve - tette kurta, vastag nyakát és körültekintett ne hézpillájú szemével a gyülekezeten. Hangja o - lyan volt mint a kürtszó. En és családom -mondottaezentűi is szolgálni fog jük az Urat! Ügy, mint eddig. Es ha nem szolgál hatjuk Ot itt a saját há zában, szolgáni fogjuk máshol! Inkább ezt a föl det hagyjuk el, mint a hitünket!

Elhallgatott és újra körültekintett. Nagyon jól tudták valamennyien, hogy egy sincs közülük, akinek több lenne a ves_z teni valója, mint neki, a gazdag kereskedőnek! Még egy pillanatnyi csend volt... aztán újra fel - harsant erős hangja; Men jünk el innen! Ki jön ve lünk?

Mintha láng csapott volna fel, ugrott talpra hirtelen a fehérhajú ö-