Hitünk, 1972 (20. évfolyam, 6-12. szám)

1972-11-01 / 11-12. szám

-2

EGY MERPOLKOHOZ ÉRKEZETT GYÜLEKEZET KÖSZÖNTÉSÉ

A történelmi Magyar ország határain kívül élő magyar evangélikusság hosszú időn át elfelej - tett, vagy talán tudomásul sem vett ága volt a magyar fának. Valószinüleg Túróczy Zoltán püspök volt az első, aki a "Szétszórt kéve Isten szé_ rüjén" című füzetké3éhen említést tett arról,hogy élnek a tengeren túl is magyar evangélikusok,sőt gyülekezeteket is szer - veztek. Wiczián Dezső és Sólyom Jenő 1942-ben meg jelent "Az Egyház története" című tankönyvében a II. kötet 88. lapján arról ír, hogy "Magyar istentiszteleti nyelvű _e vangélikus egyházközségek vannak még az északamerikai Egyesült Álla - mokban és Kanadában."

Ha azonban valaki a magyar evangélikusság há ború utáni történetét kg vánná megírni, akkor a történelmi Magyerország határain túl élő hittest vérekről nem szólhatna csak két sorban, mert azon helyek felsorolása, ahol 27 évvel a II. világháború vége után is rendszeres időközökben felhangzik Isten magyarul hirdetett Ige je,leg alább egy oldalt tenne ki. (Itt megemlíthetjük hogy -tudomásunk szerint - az első és talán mind máig egyetlen nyomtatág ban megjelent magyar munka, amely részletesen és összefoglalóan szól a Magyarország határain kívül élő magyar evangé likusokról, az "Evangélium Igazsága" című, Bécsben, 1959-hen. megjelent hittankönyv ötödik kötete, amely "Tesü véreink a nagyvilágban" "Magyar evangélikusok külföldön" címet viseli) Kétségtelen az, hogy ma már nem lehet írni a tengerentúli magyar evangélikusságról úgy, hogy ne szóljunk a Délamerikába kerültek - röl, akik három országban szervezkedtek saját lelkésszel rendelkező gyülekezetekbe; Argenti