Hitünk, 1972 (20. évfolyam, 6-12. szám)

1972-11-01 / 11-12. szám

-3-nában, Brazíliában és Ye_ nezuelában.

Ha e három gyülekezetét egymással összehasonlítjuk, akkor sok közös vonás mellett mind - egyik rendelkezik sajátos vonással is. így pél dául elmondhatjuk azt, hogy a második világháború előtt csak Argentínában folyt magyar evangélikus missziói munka, amely ugyan szervezeti - leg nem folytatódott az 1952-ben megalakult "Krisztus Keresztje" egy házközségben, de mégis hozzájárult annak a tuda to oltásához, hogy vannak Argentínában magyar nyel ven beszélő evangélikusck akiknek igényük lehet ar ha, hogy Isten Igéjét anyanyelvükön hallhassák.

Sajátossága ennek a buenos airesi magyar e - vangélikus gyülekezetnek az is, hogy megalakulásá tói kezdve jelentős szerepet nyert a közegyházi közösségben, amelyet egy részt az bizonyít, hogy hamarosan nem csupán saját egyházi központhoz jutott, hanem a három dél

amerikai gyülekezet közül az egyetlen, amely saját, e célra emelt templomépülettel rendel ke zik. Be meg kell emlí tenünk azt is, hogy lel készei és tagjai maga - sabb egyházkormányzati szervekben és munkaágak ban mindig megbecsült szolgálatokkal gazdagít liatták az egyetemes egy ház életét, amely külonosképen jelentőségteljessé válik, ha más. nem zetiségü gyülekezetek hasonlójellegű szolgála tavai hasonlítjuk össze.

Megfigyelésem sze - rint a "Krisztus Kereszt ,j<á" Egyházközség harmadik különlegessége az a szellemi, lelki gazdagság, amely magyar keiesz tyén vonalon is hegyen épített városhoz hasonlóvá tette ezt a közösséget. Összehasonlítva a másik két délamerikai magyar evangélikus gyű lekezettel, az argentinabb an volt a legtöbb lelkészváltozás, ami más gyülekezet esetében igái gyakran törést jelentett ( f oly tat ás na -16 * oldalon)