Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - I. Tóth Zoltán: Cotorea Gerontius és az erdélyi román nemzeti öntudat ébredése
COTOREA GERONTIUS ÉS AZ ERDÉLYI ROMÁN NEMZETI ÖNTUDAT ÉBREDÉSE ALIG VAN ANNÁL ZAVAROSABB KÉRDÉS, mint az, hogy mit lehet és mit kell nemzeti öntudat alatt érteni. Nemzet és nemzetiség, nép és népiség, politikai különállás és alárendeltség, állam, terület, társadalom, műveltség, vallás — mindez szervesen hozzákapcsolódik; nem csoda, ha az avatatlan eltéved ebben az alig járható sűrű bozótban. Minthogy életének folytatása és hivatásának követése múltban, jelenben, jövőben kikerülhetetlenül összekapcsolja a magyarságot más népekkel, éspedig mind a magyar állam területén élőkkel, mind a szomszédban tanyázókkal, a világban való szerves elhelyezkedésünk, mozgási biztonságunk elnyerése ügyének nem sok dologgal lehet többet szolgálni, mint azzal, ha akár a legcsekélyebb adalékkal is hozzájárultunk a nemzetiségi szövevény legombo- lyitásához. Legelső tennivaló pedig a fogalmi zűrzavar eloszlatása, amit nem old meg semmiféle elvont spekuláció vagy látszatra logikus gondolatépitmény, ha hiányzik alóla a történeti indukció biztos talaja. E sorok Írója távolról sem igényli magának a fogalmi zűrzavar eloszlatásának végrehajtását, erre a ma élők és a rég elhunytak közül nálánál hívatottabbak vállalkoztak. Csak arra akar rámutatni, hogy nemzetközi viszonylatban is kiváló, sok szempontból páratlan értékű nemzetiségi gondolkodásunk fejlődése megakadt. Főoka ennek éppen az eddig feltárt ismeretanyag szűk voltában rejlik, az indukció elégtelenségében, miáltal a jelenségek összefüggése és egyetemes megjelenése sokszor hamis és csak testetlen forma. Nagyrészt ez az oka a fogalmi zűrzavarnak is. Időbeni egymásutánban lebonyoüódó folyamatot a maga szerves összefüggésében csak úgy lehet a valóság tiszteletbentartásával megismerni, ha kezdeteitől fogva vizsgáljuk meg. A magyarországi nemzetiségek mibenléte mindenek előtt azért homályos előttünk (még akkor is, ha sokan ennek ellenkezőjéről vannak meggyőződve), mert nem ismerjük vagy hibásan és hiányosan ismerjük öntudatosodásuk kezdeteit. A közkézen forgó ismeretanyag — egészen határozottan állíthatjuk — elégtelen ennek a döntő fontosság kérdésnek a tisztázására. Az öntudatosodás kellő ismerete a legnagyobb segítség a tájékozódásra a fogalmi zűrzavarban. Nemzetiségtörténeti kutatómunkánknak ezek szerint legelsőbbrendű feladata a nemzetiségi öntudat felébredésének és kifejlődésének tisztázása vagy ha úgy tetszik: a modem nacionalizmus kérdésének feldolgozása. Nincsen azonos nacionalizmus kettő sem a föld kerekén. A szellemi és anyagi tényezők át- meg átszövődött hálózata minden nacionalizmust egyeddé, fejlődését egyedi folyamattá determinálja. Bár hasonló összefüggések létrehozhatnak hasonló, — de sohasem azonos — képződményeket, egyikről a másikra általánosítani vezetés tévedés volna. Minden hazai nemzetiségünk öntudatosodásának más és más a talaja, más csirából fejlődik ki a palántája, más és más
