Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - Tinódi Gábor: A délerdélyi magyarság szellemi élete
80 Tinódi Gábor közölte egy részét. Itt kell megjegyeznünk, hogy a Magyar Nép- naptár egyházi, társadalmi és gazdasági kérdéseken kívül a sporttal, a testneveléssel is rendszeresen foglalkozott. Az irodalom is mind nagyobb erővel hatol be naptárainkba. A Gazda Naptár délerdélyi íróinkat igyekszik megismertetni. Kacsó Sándor, Kakassy Endre, Szemlér Ferenc, Horváth Jenő és Nikodé- musz Károly verseit és novelláit közli, a Hangya-Naptár főleg régebbi, népies íróinknak, Petőfinek, Mikszáthnak, Krizának, Pósának stb. munkáit közli, egyházi naptárainkban pedig gyakran olvashatjuk Tömörkény István, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Gyallay Domokos novelláit. Gyakoriak az irodalmi megemlékezések (a népiesség. Tompa Mihály, Lagerlöf Zelma), a finn-ugor rokonsággal, a neveléssel, a családi élettel foglalkozó cikkek is. így gazdagodik az idők folyamán naptáraink irodalmi és népművelő rovata. Itt ismerhetjük meg összesítve, áttekinthető módon egyházaink, iskoláink, intézményeink munkáját, innen árad ki egyházaink vUágképe és szervezeteink nevelő munkája. Nevelő és figyelmeztető hatásúak naptáraink képei is, mert vezetőinket, intézményeink életét, sokszor pedig legszebb műemlékeinket mutatják be az olvasóknak. Az egyes naptárak jellegét természetesen kiadóik határozták meg s így azok egymást részben kiegészítő, de különböző feladatok szolgálatában álltak. Amint azonban az eddigiekből is láthattuk, a Katolikus Naptár szerkesztőségének mindig különös gondját alkotta, liogy változatos gyakorlati jellegű népnevelői anyagot adjon, a Református Naptár egységes elgondolás szerint inkább lelki kérdésekkel, 1944-ben pedig a gyermek életével és értékével foglalkozott, az Evangélikus Naptár a változatos olvasnivalón kívül főként a csángó nép életével foglalkozott, népmeséket és népballadákat közölt. Legnagyobb fejlődést a Hangya-Naptáron és a Gazda Naptáron vehetünk észre. Az előbbit Fekete György szerkesztette nagy körültekintéssel és a szövetkezeti részen kívül mindig terjedelmes részt szentelt műveltségünknek, a szépirodalonmak, a gyermekeknek, az asszonyoknak, valamint más gyakorlati kérdéseinknek. így jelentek meg itten cikkek délerdélyi magyar szellemiségünk örökhagyóiról, intézményeink (a Bethlen-kollégium, a Mailáth-főgimnázium) múltjáról, népdalainkról, Móricz Zsigmondról és irodalmunk más nagyjairól. A Gazda Naptárnak viszont Kacsó Sándor egységes szerkesztői elgondolása adott magas színvonalat. Az 1942. évi Gazda Naptár évszakokra osztva tekint át az év gazdasági teendőin, az 1943. évi történelmi jellegű naptár volt, a kisgazda életének fejlődésén, egész gazdálkodásunk történetén vezetett át közvetlenül me- sélgető módon, az 1944. évi pedig az egyes gazdasági kerületek népi és gazdasági életét mutatja be gazdag irodalmi anyag kíséretében. Az irodalmi és népművelési szempontok itt is egyre inkább előtérbe kerülnek. A három év folyamán így lettek naptáraink népünk számára nélkülözhetetlen szakmunkákká, szellemi vezetőkké, gyakorlati ta
