Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - Tinódi Gábor: A délerdélyi magyarság szellemi élete
A délerdélyi magyarság szellemi élete 79 bepillantást engedett egyházaink belső életébe, múltjába és történelmünk, irodalmunk nagy alakjait is igyekezett megismertetni az olvasókkal. Olyan örök értékeinkről és művelődéstörténeti eseményekről esett itten szó, mint például a gyulafehérvári székesegyházról. Károlyi Gáspár Biblia-fordításáról, Kölcsey Ferencről, Dávid Ferencről, Brassai Sámuelről, a könyvnyomtatás kialakulásáról és a nevelő hatású cikkek között helyet kapnak Reményik Sándor, Sík Sándor költeményei, valamint egy-egy délerdélyi költő verse is. Első kísérletnek mindenesetre gazdag és változatos anyagot nyújtott a Hangya-Naptár, hahár a különböző jellegű egyházi részek miatt nem tudott egészen egységes hatást kelteni. Az egyházi naptárakban is értékes népnevelő és közművelődési cikkekkel találkozhatunk. így például az 1941. évi Katolikus Naptárban a bukovinai csángókról, a rokon népekről, a helyes táplálkozásról, az egészség védelméről stb. olvashatunk. Az Evangélikus Naptár viszont ugyanebben az évben a tatárjárásról, Reményik Sándorról, a finnekről. Mátyás királ3n'ól és a csángó nép művészetéről emlékezett meg. A történelmi visszapillantásokhoz kapcsolódó irodalmi közlemények (részlet Makkai Sárga viharából, Szentimrei-versek) valóban elevenné és népművelő erejűvé tették a naptárt. A Magyar Gazda Naptára az 1941. évre egészen szakjellegű volt és így kisgazdáink valósággal egy gazdasági szakkönyvet kaptak benne kézhez, emellett azonban az EMGE elmúlt évi munkájára is részletes visszapillantást nyújtott. Megemlítjük a Magyar Népközösség Bánáti Szervezetének a kiadványát, a Magyar Népnaptárt, amelyben a magyarság bánsági vezetői szólaltak meg közérdekű kérdésekkel kapcsolatban és az igen változatos tartalmú Legjobb Naptárt. Ez utóbbit az Ágisz közművelődési szakosztálya adta ki Brassóban. Talán ebben a naptárban kapott a legtöbb helyet a magyar irodalom. Rövid irodalmi összefoglalás után Garay Obsitosát, Petőfi, Ady, Juhász Gyula, Áprily, Erdélyi József verseit, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Tersánszky J. Jenő stb. novelláit és más irodalmi és történelmi vonatkozású cikkeket talál benne az olvasó. A következő év további fejlődést hozott. A Legjobb Naptár nem jelent meg többé, de az eddigi naptárak mellé fölsorakozott a Református Naptár is. A cenzúra most már megnehezíti a történelmi vonatkozású cikkek megjelenését, de a nemzeti életünkre nézve fontos évfordulókról mégis igyekeznek megemlékezni naptáraink. A Református Naptárban például Széchenyi István grófról és Körösi Csorna Sándorról, a Katolikus Naptárban Batthyányi Ignác püspökről, a Batthyáneumról és a bánsági magyarság kultúrtörténetéről jelentek meg cikkek. A hivatalos helynevek írását most már olyan brutális módon követeli a cenzúra, hogy a Timisoarai (Temesvári) Pel- bártról és Nicolaus de Timisoara-ról olvashatunk. Az Evangélikus Naptár irodalmi részében az év nagy halottairól, Babits Mihálvról és Reményik Sándorról, emlékezett meg, de emellett Madách ismertetését is megkísérelte. Az ember tragédiája egv részének közlésével. Széchenyi Istvánról a Hangya-naptár és a Magyar Népnaptár is megemlékezett, ez utóbbi még Arany Széchenyi-ódájának is
