Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - Tinódi Gábor: A délerdélyi magyarság szellemi élete
A délerdélyi magyarság szellemi élete 77 a középiskolák szükségletét valóban jó ideig el is látta, de a gyorsabban rongyolódó elemi iskolai tankönyvek pótlására azonnal gondolni kellett. A római katolikus egyház temesvári nyomdájában régi tankönyveket jelentet meg új kiadásban az elemi iskolai tanulók számára, a délerdélyi ref. egyház pedig a Bethlen-nyomda felállítása után látott hozzá a tankönyv-kiadáshoz. A Bethlen-nyomda első kiadványa az Erdélyi—Nemes: Betűerdő c. teljesen új ábécé és olvasó- kön5Tv volt, azt hamarosan követte a többi elemi iskolai tankönyv is. A középiskolai tankönyvek közül eddig csak a Szathmáry—^Zalányi- féle Növénytan jelenhetett meg, a régóta nélkülözött magyar tankönyvek kiadása engedélyezés hiányában még ma is késik és úgy látszik, a Toldi megjelenése is veszélyes a román államra nézve, mert mindmostanig nem engedélyezték. A bécsi döntést követő első két évben önálló szépirodalmi munkáról alig beszélhetünk. 1941-ben nyolc magyar szépirodalmi munka jelent meg Romániában, 1942-ben pedig csak hat. Ezeknek egy része csak 1—2 íves füzetecske volt, amelyet a református egyház gyermekek számára jelentetett meg, más része pedig: I. Kubán Endre, Molnár Sándor, Papp Andor, Walter Ilona könyvei irodalmilag értéktelen munkák. Már-már úgy látszott, hogy a magyar irodalmi élet elhallgattatásának idejét néhány élelmes szerző föl fogja használni és könyveit irodalomképen a közönség nyakába sózza. Ez azonban nem sokáig tartott. Az ügyeskedő szerzőknek talán nem is annyira a kritika ébersége, hanem inkább a jó könyvek megjelenése miatt kellett hamarosan visszavonulniok. A magyar nép szélesebb rétegeire tekintő könyvkiadás megszervezésére 1942 nyarán történt az első céltudatos próbálkozás. A nagyenyedi Bethlen-kollégium és a gyulafehérvári Mailáth-gimnázium tanári kara elhatározta, hogy könyvkiadó és közművelődési szerv hiányában népnevelő füzetsorozatot indít és azt egyházaink, később pedig a Hangya-szövetkezetek segítségével megpróbálja a magyar néphez eljuttatni. Az első ilyen kiadvány, Szentmiklósi Ferenc és Vita Zsigmond: Magyar népmesék c. könyve 1942 őszén jelent meg és hamarosan el is fogyott. Ezt követte dr. Musnai László Körösi Csorna Sándorról szóló füzete, majd pedig ismét egy, az előbbinél jóval vastagabb, népmese-gyűjtemény. Egy időközben tervbe vett és előkészített magyar daloskönyv külső nehézségek miatt még nem jelent meg. Az első tervszerű könyvkiadási kísérletnél hamar kitűnt, hogy a sokféle munkában elfoglalt, kisszámú délerdélyi tanárság egymaga nem tud a romániai magyarság számára mindig új népnevelő füzetekről gondoskodni, másrészt pedig az, hogy a könyvterjesztést csupán az egyházak segítségével, megfelelő szervezet nélkül sokáig nem lehet eredményesen folytatni. Hosszas tanácskozások után 1943 nyarán végre az aradi Köl- csey-Egyesület vette kezébe a szépirodalmi könyvek kiadását. Azóta a Vasárnap nyomdájában gyors egymásutánban meg is jelent Mikszáth Kálmán: Két koldusdiák, Móricz Zsigmond: Pillangó és Szemlér Ferenc: Hazajáró lélek c. könyve. Ezzel élénkebbé vált könyvkiadásunk és végre értékes szépirodalmi művek is eljuthattak
