Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - Tinódi Gábor: A délerdélyi magyarság szellemi élete
A délerdélyi magyarság szellemi élete 75 homlokára. Ö a főszerkesztő és mellette Martzy Mihály végezte a felelős szerkesztői teendőket. Ettől kezdve a lap mind nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy a politikai és szellemi életben egységes irányítást adjon olvasóinak. A lap hangján, összeállításán gyökeres változás mégis csak akkor történik, amikor Kákassy Endre márciusban Temesvárra költözik és átveszi a lap szerkesztési munkájának irányítását. Ettől kezdve a hat oldalra zsugorodott lap eleven és változatos tartalmú. Igyekszik hazai társadalmi kérdéseinket felszínen tartani és hetenként Szemhatár c. rovatában széttekint a magyar szellemi és művészeti élet eseményei között is. A szerkesztő most már nem hagyja pihenni az erdél5d írókat, hanem munkába állítja őket. Üj munkatársakat toboroz és cikkei most már valóban hozzászólnak társadalmi életünk feladataihoz és megvilágítják műveltségünk fontos kérdéseit. A szerkesztőn és a lap belső munkatársain kívül főleg Abafáy Gusztáv, Szemlér Ferenc, Kacsó Sándor, Kiss Béla, Vita Zsigmond cikkeivel találkozunk mostantól kezdve sűrűbben a lap vasárnapi számaiban. A kisebb irodalmi és művészeti cikkeken kívül legjelentősebb a népi műveltség kérdéseiről megindított cikk-sorozat, amely az új magyar műveltség vállalásával határozott irányítást ad az olvasóknak. A Déli Hírlap megélénkülésével egyidőben a délerdélyí magyar irodalmi folyóirat engedélyezése tárgyában is tárgyalások folytak. Az északerdélyi románság Viata Ilustratá c. folyóirata ellenében a délerdélyi magyarság is már régóta igényelt magának egy irodalmi és társadalmi folyóiratot. A Magyar Népközösség végre 1943 májusában megkapta a Havi Szemle c. folyóirat engedélyét. A folyóirat engedélye Aradra szólott, ahol annak kiadása a régóta pihenő Vasárnap nyomdavállalatára hárult. A Népközösség megbízásából Molnár Árpád, a Vasárnap c. lap egykori szerkesztője és nyomda- igazgatója lett a folyóirat felelős szerkesztője, a szerkesztés munkáját pedig Fischer Aladárból, dr. Olosz Lajosból és Vita Zsigmond- ból álló ssserkesztőbizottságnak kellett végeznie. A délerdélyi magyarság folyóirata, a Havi Szemle tehát csak 1943 júniusában indulhatott meg. Talán nem egészen úgy indult el, mint ahogy azt íróink elképzelték, mert hiszen csak 20 oldalas terjedelemben jelenhetett meg és a szerkesztőbizottság háromfelé lakó tagjai csak a legnagyobb nehézségekkel tudták az egységes szerkesztői munkát kialakítani. A Havi Szemle szerkesztésénél az a különös helyzet állott elő, hogy a szerkesztőbizottságnak csak egyetlen tagja, Fischer Aladár lakott Aradon, a szerkesztőbizottság másik két tagjának pedig Kisjenőről, illetve Nagyenyedről kellett egy-egy megbeszélésre elutaznia. Maga Fischer Aladár azonban súlyos betegsége miatt hamarosan kidőlt a folyóirat szellemi irányítóinak sorából és így Aradon nem volt, aki a lap szellemi tartalmát megszabhatta volna. A másik nagy nehézséget a sokszor heteket igénybevevő, Bukarestben való cenzuráztatás okozta. A cenzúra szigorúsága miatt a folyóirat nem tájékoztathatta olvasóit a magyar irodalmi életről, lassúsága miatt pedig megjelenése sokszor késedelmet szenvedett. A folyóirat első féléve mégis jelentős fejlődést mutat. A folyóirat terjedelmét 32 oldalra lehetett emelni, de ezzel
