Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - László Dezső: A képviselőház és Erdély
A képviselőház és Erdély mai állapota rádöbbent a múlt és a közelmúlt számos mulasztására. Ezek a mulasztások azonban nemcsak a Székelyföldön, hanem az ^ész országban is hasonló hátrányokat szültek. Erdély visszacsatolása előtt a szórványkérdés mint a Dunántúl egyik nehézsége jelentkezett a magyar közvéleményben. Erdély eg3rrészének visszacsatolása ezt a kérdéskört is kiszélesítette és egyetemes vonatkozásúvá tette. Amióta az erdélsd képviselők egyre elevenebben vesznek részt a képviselőház munkájában, kitűnt, hogy a szórványkérdés megoldásán a magyar élet minden tényezőjének egyaránt munkálkodnia kell. Alig volt olyan erdélyi szónoka az őszi költségvetési vitának, aki a szórványkérdés egyik vagy másik vonatkozására ne mutatott volna rá. Ezek a figyelmeztetések áthatották az egész parlamentet és a nemzetiségi kérdéshez hasonlóan miniszteri fölszólalásokban is helyet találtak. Különleges erdélyi panasz ebben a költségvetési vitában került elő legkevesebb. Ennek egyik oka az, hogy az elmúlt három év alatt az erdélyi kérdések nagy vonásokban rendezést nyertek. Másfelől a még függőben lévő kérdések rendezése nem annyira a politikusokra, mint az egyes intézmények és közületek vezetőire tartozik. A parlamenti képviselők fölszólalásaiban a nyugdíjasok ügyének rendezése, bizonyos fizetési csoportok fizetésének újramegállapi- tása, iparos- és kereskedő-tanoncotthonok intézményes támogatása, iskolák építése, tanítók, tanárok és lelkészek fizetésének rendezése szerepeltek, mint sürgősen elintézendő erdélyi kérdések. Az erdélyi kérdéseknek egyetemes magyar kérdésekként való kezelése azzal a haszonnal jár, hogy azok tükrében az egész ország leglényegesebb kérdései nyernek éles beállítást. így lesz a partiku- larizmus látszatából egyetemes magyar kérdés-föltárás. Azt az öt erdélyi kérdést, amelyre az erdélyi képviselők a legnagyobb hangsúlyt vetették, az egész képviselőház pártkülönbség nélkül a legnagyobb figyelemre méltatta. A kérdések tárgyalása és azok a szempontok, amelyeket az erdélyi szónokok képviseltek, szellemi közösséget, sőt néha egyenesen ünnepi egységet teremtettek a magyar parlamentben. így fogja egybe az égető kérdéseknek a nemzet iránti felelősséggel való kezelése az egymással szembenálló pártokba tömörült képviselőházat. Szükség van tehát arra, hogy az erdélyi kérdések a nemzeti közvélemény elé táruljanak. n. NEMCSAK AZ ERDÉLYI KÉRDÉSEKEN, hanem az erdélyi felszólalók beszédein keresztül is előtérbe került Erdély. Erdély nemcsak tárgy, hanem sajátos szellem is. Ez a szellem az egyetemes magyar lélek megnyilatkozása. Az erdélyi szónokok közül többen foglalkoztak a magyarság külpolitikai helyzetével és szerepével. Ezeket a fölszólalásokat az a meggyőződés hevítette, hogy az erős, független, gazdaságilag és társadalmilag jól szervezett, katonailag erős Magyarországra nemcsak a magyarságnak, hanem az ország területén élő nemzetiségeknek, a szomszédos államoknak és egész Európának feltétlenül szüksége van. Magyarország nemcsak kul-