Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 1. szám - László Dezső: A képviselőház és Erdély
íjászló Dezső turális, hanem gazdasági és politikai missziót is teljesített a Duna- medencében. Jórészt rajta keresztül bonyolódott le Kelet és Nyugat árucseréje, az ő politikai érettsége és nemzeti léte volt a szomszédos népek nemzetté és állammá szervezkedésének leghatalmasabb serkentője. Ha Magyarország minden tekintetben erős volt, ez nemzetiségeinek és szomszédainak is védelmet biztosított. Mátyás király óta, — eltekintve az önálló erdélyi fejedelemség korától — Magyarország sohasem tudott minden tekintetben önálló maradni. Trianon meghozta teljes függetlenségét, de megfosztotta a belső fejlődés és erősödés legfontosabb feltételeitől. Most kell módot és lehetőséget adni arra, hogy régi hivatását új viszonyok között be tudja tölteni. Ma a legfontosabb magyar külpolitikai feladat annak igazolása, hogy Magyarországra, mint dunamedencei rendező elvre múlhatatlanul szükség van, egész Európa békéje szempontjából. Magyarországnak nagyobb méretek között ugyanaz a szerepe, mint egykor az önálló erdélyi fejedelemségé volt: világhatalmak ütközőpontjában vízválasztónak kell lennie és részt kell vennie a kisnépek tömörítésében és kölcsönös támogatásában. A társadalompolitikai kérdésekkel kapcsolatban az erdélyi fölszólalók vezető szempontja az volt, hogy az egészséges új társadalmak felépítésénél érvényt kell szerezni mind az individualizmus, mind a kollektivizmus legértékesebb figyelmeztetéseinek. Mindabban segíteni kell az egyént, amiben a közösséget szolgálhatja és mindabban meg kell kötni, amiben árthat annak. Az új társadalmi berendezkedésben érvényt kell szerezni az egyéni szabadságnak, szakképzettségnek, szakmai érdekeltségnek és a mindezeket öszefoglaló és rendező állami hatalomnak. Magyar viszonylatban a társadalom esedékes belső átrendezésének útja nem lehet más, mint a forradalmat megelőző és feleslegessé tévő reform. A magyar politikában most a háború alatt ki kell tűzni a társadalmi reform végső céljait, ezek mellett a hatalmon lévőknek magukat el kell kötelez- niök és a reformból meg kell valósítaniok mindazt, ami már most keresztülvihető. Közművelődési téren egyfelől a szellemi elit képzésének és gondozásának jelentősége, másfelől a nemzet legszélesebb rétegei nevelésének szüksége domborodott ki az erdélyi beszédekből. A nemzet szellemi elitjét nemzeti szellemmel, szociális felelősséggel kell áthatni. Létének gazdasági alapjairól az államnak kell gondoskodnia. A széles rétegek nevelésében egyfelől a szaknevelésnek, másfelől az általános nemzeti és társadalmi nevelésnek kell érvényt szerezni. Üj magyar vezetőrétegre van szükség, ez a réteg azonban a középosztály, az iparos-kereskedő társadalom és a földműves nép legértékesebb elemeiből toborzódik. Mihelyt egy ilyen három körből egységes vezérkarrá szerveződő vezetőréteg veszi át a nemzet életének vezetését, az ország belső egyensúlya azonnal örvendetesen megjavul. A közművelődési politika már most azon fárad, hogy a jövő Magyarország szellemi képét a nemzet egyeteme elé vetítse. A gazdaságpolitika területén különösen a szaknevelés érdekében szólaltak fel az erdélyiek. Többen rámutattak arra, hogy az