Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 1. szám - Szabó István: A magyarság híre külföldön

A magyarság hire külföldön 47 téted igazolása. Helyes hírverésünket — más okból is — egy idő­szerű belső magatartás-változásnak kell megelőznie. A magyarsággal kapcsolatban régi idők óta nagy hírverés folyik külföldön, az általános tapasztalat szerint sokkal nagyobb eredménnyel ellenünk, mint érdekünkben. A hirverők mintegy hite­lesítő pecsétként a tudomány tekintélyét is latbavetik sikerük érde­kében. »A tudománynak, minden látszólagos ellenhatás ellenére, páratlan tekintélye és befolyása van korunkban: a nagy távlatok­ban tervező politikai stratégák ezt nemcsak tudják, de hasznosítják is.« Erre szintén a román hírverés szolgál tengernyi példával. Kez­deti sikereit a nemzetiségi eszme ébredése és megerősödése segítette elő. Ám mielőtt a nagy változatban és ügyesen tálalt téma ellenére is bekövetkezett volna a külföld érdeklődésének lanyhulása, ismét a kellő időben, s a körülményekhez pontosan alkalmazkodva (nem lehet e két alapelvet eléggé hangsúlyoznunk!) »bedobták« immár nemcsak Európa, de az egész vüág közvéleményébe a dákó-román folytonosság »tudományosan megalapozott« elméletét. A következő lépés ennek az elméletnek hangadó külföldi »tudósokkal« és tudó­sokkal való elismertetése és propagáltatása volt. A rokonszenv- keltés hatásos és eredményes mesterfogásain kívül most már az »objektiv«, a »hűvös« tudomány is időszerű politikai érdekeiket szolgálta. Anélkül, hogy követni kívánnók őket, érdekes megfigyelni, hogy ez a hírverés, ennek a technikája — mely a miénktől lénye­gesen különbözően belső magatartásukkal is egyezik — mily gyor­san és könnyedén simul az időszakonként változó politikai terveik­hez, céljaikhoz. Orosz, német (központi hatalmak), antant, majd megint német-barátságuk bizonyítékául vülámgyorsan »szállítják« érveiket az európai köztudat számára. Aminthogy a román kultúr­politika is kezdetétől fogva minden időben teljes mértékben tudott belföldön és külföldön egyaránt politikai célkitűzéseikhez igazodni. »A propagandának ezen a területen folyó ágát (a tudományo­sat) keU nekünk is mindennél fontosabbnak tartanunk. Itt talá­lunk a magyarságról alkotott képzetek harmadik, leglényegesebb, leghasznosabb vagy legártalmasabb rétegére. Gondoljunk csak... arra az aprólékos gonddal készült, sokrétű és alapos irodalomra, Eunellyel a németség a maga délkeleteurópai koncepcióit a tudomány minden eszközével megalapozta, igazolta s részletesen kidolgozta a földrajz s történelem, a néprajz s társadalomtudomány, a technika 3 a közgazdaságtan területén egyaránt. Tudományunkra ezen a téren még rengeteg feladat elvégzése vár. Nem egy ponton az anyag számontartásához sem jutott el még, hogyan foghatna tehát a védekezés s hatásos ellentámadás mimkájához?« HA A VITA ANYAGÁBAN tovább tallózunk, e nagyjelentőségű megnyilatkozásokon kívül találunk még egy-két érdekeset. Máthé Elek (»Hazánk híre«. Magyar Nemzet, 1943 december 22. 9. 1.) az angol-szász világból mutat be tapasztalatokat. Éppen az Hlyés Gyulától felvetett két nagy magyar történelmi név, Kossuth és Rákóczi nevének csengését próbálta ki, s erre oly visszhangot tapasztalt, hogy a Magyar Csillag mindkét cikkét csak inferiority

Next

/
Thumbnails
Contents