Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 7. szám - Domokos Sámuel: A pesti Luceafărul írói köre
416 Domokos Sámuel királynőnek, Carmen Sylvanak ajánlották. Az első oldalon Goga Női c. költeménye szerepelt, mely az erdélyi románság panaszait sirta el. E költeményével Goga az Ökirályságban nagy népszerűségre tett szert, itt bent az országban pedig a román irredenta propaganda főmozgatója lett. Tásláuanu a királynéhoz írott vezércikkében nyíltan panaszkodott a románság elnyomásáról.® MIUTÁN ÍGY MEGISMERKEDTÜNK a Luceafárul programjával, vizsgáljuk meg, kik voltak azok az írók, akik a Luceafárul- mozgalom irányításában vezető szerephez jutottak. A Luceafárul érdeklődése a román szellemi élet minden területére kiterjedt. Habár a lap jellege szépirodalmi volt, mégis a legkülönbözőbb tárgyú: történelmi, nyelvészeti, néprajzi stb. tanulmányokat is rendesen közölt. A folyóirat írói többnyire, különösen az első időben, a fiatal erdélyi román értelmiség köréből kerültek ki. Csak később, amikor a Luceafárul fellendült, kapcsolódtak be e mozgalomba az ókirálysági írók is. Elmondhatjuk, hogy az akkori román folyóiratok közül a Luceafárulnak volt a legjobb írógárdája. Ezek után vegyük sorra a Luceafárul íróit, költőit és ismerkedjünk meg velük közelebbről is. Vegyük először a történelmet, mert ez a tudomány állott elsősorban a folyóirat érdeklődésének homlokterében. A Luceafárul történészei közül elsőnek Párvan Vasilet említjük, aki moldvai származású volt ugyan, de az ókirálysági tudósok közül ő kapcsolódott be elsőnek a folyóirat mozgalmába. Párvan volt az, aki merészen száguldó fantáziával a római eredet tételéhez hatalmas anyagot hordott össze; munkásságának betetőzése későbbi nagy műve, a Getica volt. De előszeretettel cikkezett az erdélyi románság történetéről is. Méltó segítő társa volt e munkában az erdélyi származású Lupa§ Ion, aki szintén az erdélyi románság mostoha sorsát boncolgatta a Luceafárul hasábjain. A folyóirat Pu§cariu SextUben kitűnő nyelvészre talált, aki Bécsből küldözte nyelvészeti cikkeit, melyekben küzdelmet indított a provincializmusok ellen az egyetemes román irodalmi nyelv megteremtése érdekében. Chendi Ilarie volt a Luceafárul kritikusa. Erdélyi származású volt, de politikai okok miatt a bukaresti egyetemi könyvtárnál helyezkedett el. Chendi kritikai elvei híven alkalmazkodtak Maiorescu kritikai álláspontjához. Chendi kérlelhetetlen ellensége volt a szimbolista költőknek s minden igyekezete az volt, hogy a román költők a román költészet hagyományait vigyék tovább. Chendi képviselte a kritikában az erdélyi szellemet. Ha el is szakadt szülőhazájától, lelkileg továbbra is egybeforrt azzal. Kritikai munkásságával nagyban hozzájárult az erdélyi román íróknak az Ökirályságban való népszerűsítéséhez és ezzel a román kultúregység megteremtéséhez. 9 Tásláuanu: Amintirl, 37. 1.: Női, cei ursi^i a tánji sub obcrotirea sta- pűnilor de alta lege, cu drag gändurl ce bat la portlle unor Idealuri mai largl, aducem prinosul admira^iunii noastre C6ntáreíei Carmen Sylva.
