Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 6. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái II.
368 Schneller Károly lehetőségei sokasodtak s ezek a különben sem hiányzó konsziderá- ciós hajlamot fokozták. De ne Írjunk mindent, a kelleténél is többet az idegen uralom magyar életteret csökkentő befolyásának a számlájára. Bár csak enyhén sejttettük is e pár szóval azt, hogy a csodálatosan ösztönös és öntudatos, a térfoglalás eszközeiben nem válogató és az erők megbénításában, gúzsbakötésében nem pihenő impérium kártevéseit, alig ellenőrizhető hajszálerek közvetítésével érvényesülő rontó erejét nem szabad lebecsülnünk. Kalotaszegen különösen nem! Hiszen egy felettébb individuális lelki beállítottságú, a maga lábán élni szerető és tudó, szolgálni nem szívesen menő, egyéni kezdeményedre képes, sőt ezzel élő-haló nép került itt olyan idegen uralom alá, amely a megélhetési s kivált haszonszerzési forrásokat jelentő pozíciókat az uralkodó faj és érdekeltjei számára kisajátította. De belekerült ez a külseje s életformája szerint egyaránt individuális nép egy olyan korszakba is, amely a közhatalmi omnipotencia folytonos térfoglalásával, a beavatkozás szellemének erősbbödésével éppen azt a géniuszt és mozgató erőt támadja meg, amely a szűk határú, sovány talajon megélni nem tudó fajnak a többletet jelenti: a vállalkozás, a kereskedés, az egyéni kvalitások maradéktalan érvényesülési lehetőségét. Ez pótolta ki a korlátolt milieu erőforrásait. Elvégre görbe útakra is tévedtek némelyek a faji sovinizmus és az állami omnipotencia gúzsbakötéseit lerázandó. Ámde ez hihetőleg kicsiny kisebbség. És vájjon a gyermekszám végzetes és végletes apasztása maga nem-e szintén „görbe út“? A kalotaszegi mikrokozmosz minden bizonnyal még min- dig egyoldalú diagnózisa kialakulóban van: a kollektivizmus irányába elhajló kornak és a korrupcióval nászt ülő sovinizmus kórjának az áldozata Kalotaszeg népe. Bizonyosan nemcsak ennek. Ha valahol a ruha és a pompa luxusa minden áron kikényszerített szükségletté válik, ott a gyermek és a család előbb-utóbb luxussá s a legnemesebb értékek másodrendűekké degradálódnak. Itt a lelki élet gyökereivel is valószínűleg bajok vannak. Materiális életszemlélet? Szó és ítélet, amely ércfedezetet akkor nyer, hogyha más vidékek, fajok lelkülete, az élettel való szembenállása tárgyilagos serpenyőbe vettetik s mellette Kalotaszeg könnyűnek találtatik. A mondottakat így foglalhatnák össze: az élettér megszűkült. Az élet sokoldalúsága megszürkült. Ha nem vehet földet, nem bérelhet tetszése szerint erdőt-legelőt, ha nem kereskedhetik tetszése szerint állattal-fával, ha nem iskoláztathatja s nem helyezheti el gyermekét ott és úgy, ahogy a család érdeke megkívánja, akkor a feleslegesség és a reménytelenség érzése támad fel a kalotaszegihez hasonló átlagemberben. Minél több a ráció és minél kevesebb a mysztika. ügy nézzük: az előbbiből túlsokja, utóbbiból túlkevese van a kalotaszegi magyarnak, fantáziája és művészi érzéke ellenére is. Örülnénk, hogyha a nép hivatott ismerői revízió alá vennék ezt a klasszifikálásunkat. Ami a mondottakon felül van: azt elvégezték — kivált a városhoz közel — a versen5d;öl sarkalt s nem ritkán sovén érzelmektől is vezetett lelkiismeretlen orvosok. Érdemes volna egyszer hiteltérdem-
