Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 6. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái II.
Kalotaszeg népesedési problémái 369 lően végére járni azoknak a szállongó híreknek, amelyek fölöslegesen elvégzett petefészek-kiirtásokról s művi abortusok légióiról szólnak. A mindinkább vállalt és kényszerült cseléd-sors vájjon mit ártott a szülő tevékenységnek, a biológiai állapotnak ? Ismét egy kérdés, ami pozitív felelet hijján inkább csak a nyugtalanító fantáziához szól. Látjuk íme a túlságosan leegyszerűsített és mégis elég sokféle közvetlen és közvetett okot, amely Kalotaszeg új generációiban rendeket vágott, a virágokat bimbóiban elhervasztotta. Az említettek — mindenekelőtt az életforma átmeneti (imperiumváltozással összefüggő) és állandó irányzatából folyó (koUektivizálódás) sérülései — kolliziót teremtettek egyrészt a családalapítás és gyermek- nemzés öröme és másrészt az egyéni érdek közt. A jövőt a jelenért eltemető Ézsau-szemléletű önzés erősebbnek bizonyult a nagy család, a magyar közösség érdekeinél, amely a bő virágzást követelte volna. Véglegesen? A válasz attól függ, hogy egyengetjük-e útját egy olyan közösségi életnek, amely az egyéni kezdeményezést, a kiválóbbak érvényesülését, a sajátos értékek hián5d;alan kibontakozását, a munkatöbbletek lehető jutalmazását nem üldözendő bajnak, de a haladás lendítő kerekének vallja. Az üyen közösségi életben hívők mernek és tudnak olyan szintézisek felé törekedni, amelyek meghagyják a köznek maradéktalanul azt, ami a közé, de meghagyják az egyénnek azt, ami maradéktalanul az egyéné. Egy általános népesedéspolitikának rég hirdetett magva ez. Mikrokozmosz testére szabott. De úgy véljük: különösképpen talál mikrokozmoszunkra: Kalotaszegre. A színhely értékéhez szabott s a tehetségesebbet- szorgalmasat jutalmazó s a felelős termelésre, találékonyságra serkentő adó, másrészt pedig az örökösödési jognak a többgyermekes családok érdekében való gyökeres reformja megszabadítaná sok hibájától s vele népesedési problémájától a színfoltos Kalotaszeget.^^ Nem kétséges az, hogy a házassági termékenység fokozásának s a népegészségügy gyökeres javulásának — az említett, általános előfeltételeken kívül — vannak mindenütt helyi eszközei is. A két eszköz-csoportnak együtt kell hatniuk, hogy tömítve s időállóbban érvényesülhessenek a jó hatások. Ezek a lokális segítségek sokfélék lehetnek. A legelső közülük pl. szintén inkább csak előfeltétel s a helyi irányító szervek hatalmi körén túlmenő medicina. Ha ugyanis együtt volna az erdőben-legelő- ben gazdag havasalja, s a gabonatermesztő, vállalkozó magyarok medence-vidéke, akkor az élettér nemcsak a területnövekedés arányában nőne, de azon túhnenőleg: a gazdasági funkciók egész seregének ugyanis éppen ez az egység az előfeltétele. Ma nincs együtt az egymásrautalt két terület. Ha igaz az, hogy a magyarság s kivált a kalotaszegi magyarság minőségbeli többlet, akkor ebből az folyik, hogy mezőgazdaságAz olvasó figyelmét legyen szabad felhívnom „Népesedéspolitika és többtermelés" (Sárospatak, 1922.) és ,,A mezőgazdasági termelés átalaMtása, különös tekintettel a beavatkozás társadalompolitikai jelentőségére“ (Budapest, 1935.) c. tanulmányaimra, nemkülönben a „Társadalomtudomány“ egykeankét ján kifejtett s a folyóirat 1924. évfolyamában megjelent véleményemről.
