Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Szemle - Barta István: Idegen nyelvű magyar folyóiratok
Szemle 295 teljességgel adja a kárpáti térségre vonatkozó 1942-es irodalmat, az idegen nyelveken megjelent munkákat is. A magyar-francia kultúrkapcsolatok másik jelentős irodalmi szerve, a budapesti Francia Irodalmi Társaság folyóirata, az 1908-ban alapitott Revtie de Hongrie az egyetlen volt az idegen nyelvű magyar folyóiratok közül, amely megszakítás nélkül át tudta vészelni a háborút és a forradalmakat. A jobbára irodalommal, valamint aktuális politikai és gazdasáp kérdésekkel foglalkozó lap korábban Huszár Vilmos, 1931-től pedig Ottlik György vezetése alatt állott, 1932-től Nouvelle Revue de Hongrie cím alatt jelent meg a legutóbbi napokban történt betiltásáig. 1933 óta Balogh József szerkesztette, akinek ambiciózus és ötletes irányítása alatt a folyóirat terjedelemben megnőtt, tartalomban és célkitűzésekben megváltozott. Helyet kapott benne a magyar tudománynak úgyszólván minden ága; ami újat a tudományos kutatás Magyarországon felszínre hozott, a Nouvelle Revue de Hongrie rövid idő múlva közvetítette lerövidítve és közérthetően összefoglalva a francia nyelvű olvasóközönség számára. Állandó helyük volt benne ezenkívül Magyarország aktuális kultúrális, gazdasági és politikai problémáinak, sőt a szomszédos népekről is számos tárgyilagos tanulmány jelent meg benne. Fontos szerepet töltött be azáltal is, hogy állandóan hozott szemelvényeket a jelenkori magyar irodalomból s ezáltal alkalmat nyújtott a francia olvasóközönségnek a magyar irodalommal való közelebbi ismerkedésre. Francia íróknak is gyakran alkalmat nyújtott arra, hogy a dunavölgyi kérdésekhez hozzászóljanak. Bár az angolszász vüág felé is megindult már a húszas években a magyar felvilágosító munka és jelentős eredményeket ért el az angol nyelvű közvélemény kedvező irányban való befolyásolása terén, csak a 30-as évek közepén indult meg olyan folyóirat, amely a magyar ügyet angol nyelven külsőben és tartalomban méltóképpen képviselte. Az 1936- ban megindult The Hungarian Quarterly ugyancsak Balogh József irányítása alatt magas színvonalon megírt tanulmányokkal igyekezett az angolszász világ érdeklődését a Dunavölgye problémái felé fordítani. A jellegzetes angolszász gondolkozásmódra alkalmazva adta körülbelül azt, amit a Nouvelle Revue de Hongrie, amellett sokat tett a magyar-angol és magyar-amerikai történelmi és kultúrális kapcsolatok tudatosításáért. Neves angol közírók is megszólaltak lapjain s amikor a háború a folyóirat munkáját az angolszász államokban lehetetlenné tette, az angol világnyelv segítségével a háborún kívülmaradt semleges államokban próbálta a magyar ügyet szolgálni. A MAGYARSÁG MEGISMERTETÉSET SZOLGÁLÓ külföldi szervek és az ismertetett idegen nyelvű magyar folyóiratok természetesen még csak kis töredékét végezték el annak a munkának, amely feladataik közé tartozik. Hatásuk azonban már így is érezhető: a külföldet járó magyar ugymi még ma is a balítéletek egész tömegével találkozik mindenfelé az ország határain kívül, egyre gyakrabban akadnak azonban már jószándékú külföldiek, akiknek helyes fogalmaik vannak a magyarságról, földjéről, múltjáról, kultúrájáról, az európai civilizációnak tett szolgálatairól. Az első lépéseken mindenesetre már túl vagyunk: a külföldi, akinek érdeklődése felébredt hazánk és népünk iránt, tud már olyan könyveket és folyóiratokat találni, amelyekből érdeklődését a valóságnak megfelelő adatokkal elégítheti ki. S ezeken az alapokon már könnyű lesz tovább építeni akkor, amikor a kifáradt és megbékélt népek ismét megnyitják egymás előtt határaikat és lelkűket. BART A ISTVÁN
