Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
286 Schneller Károly lajdonképpen 1930-ban Kalotaszegen kiegyensúlyozott volt, mégis azt kell mondanunk, hogy ez csak látszat, mert tudvalevő, hogy az alsóbb korcsoportokban általában elég kifejezett fiútöbblet szokott lenni s a háború után ez még valamelyest növekedett is. Ha most már egy ilyen elég jelentős eltolódáis áll be a nemi arány tekintetében, akkor az nyilván és elsősorban a produktív, tehát házasodásra és gyemeknem- zésre alkalmas korcsoportokban kellett, hogy bekövetkezzék. A román népszámlálás az életkor-adatok feldolgozásában egészen szerencsétlen és fogyatékos eljárást követett, amikor a 20—64 éveseket egybefoglalta. így nem áll módunkban kiemelni az első világháború vérvesztesége által különösen érintett korcsoportokat s tisztáznunk a nenü arányt e korcsoportokon belül. Mindazonáltal azt, hogy a nemi arány e nagyon népes és a népmozgalom szempontjából mégis csak döntő, egyesitett korcsoportokban elég kedvezőtlenné vált és hogy e tekintetben Kalotaszeg és ezen belül is elsősorban a magyar községek állottak az élen, arra vonatkozólag szolgáljon bizonyságul a következő kimutatás : Jutott 1000 férfira nő a 20—64 évesek közt I. Kalotaszeg színmagyar (90%) községeiben 1054 egryéb magyar (50—89%) községeiben 1043 román többségű községeiben 1012 II. A bánffyhunyadl, gyalui, hidalmási, kolozsvári járásoknak nem kalotaszegi községeiben 1022‘ Mintha parancsra menne: oly tökéletes a fokozatosság... A magyar szín halványulásával közeledik a nemek aránya az egyensúlyhoz abban a nagy korcsoportban, amelynek felső 30—35 évjárata (1930-as adat) az első világháborúban résztvett. A véradót tehát egész bizonyosan jobban fizette a magyarság. Emellett lehetséges, hogy a gazdasági viszonyok szüksége a földreformból jobbára kisemmizett magyarságot inkább kényszerítette a városba, mint a jobban kielégített románságot. Szomorúan érdekes ezzel szemben az, hogy a városi cselédek zömét adó alsóbb korcsoport (13—19 évesek) a nemek aránya tekintetében már mennyire más képet mutat. Jutott ugyanis ezer 13—19 éves férfira nő a Kalotaszeg színmagyar községeiben 931, az 50—89%-ban magyar anyanyelvű községekben 923, de már a Kalotaszeg román többségű községeiben 1056 s a távolabbi háttért képező környezetben (1. fenti járásokat) 1044. Bizonyság ez arra, hogy a magyar falu a leendő feleségeket és anyákat nagyobb arányban küldte — s valószínűleg ezidőszerint is küldi — háziszolgálatra. A gazdasági szempontból vitatható értéket a statisztikus szemében túlszárnyalja az az erkölcsi és népesedési baj, ami ebből származik. A városban való és — úgy véljük — mégis inkább csak szórványosan előforduló végleges elkallódás mellett talán még nagyobb baj az, hogy ez a városba-húzódás a normális korban való férj- hezmenetel esélyeit ronthatja s amellett a házasulók s az utódok biológiai értékét is veszélyeztetheti.^ Megőrizni a falu fiatalságát minél nalA sok katonát magába foglaló Szamosfalva nélkül. ^ Bár nem merjük egyoldalúan és kizárólag a cselédi szolgálat számlájára írni, de tény, hogy a törvénytelen születések Kalotaszeg községeiben gyakoribbak voltak, mint a környezetben. Régi adat, de talán éppen ezért még meggyőzőbb. 1901—10 között a kalotaszegi magyar községekben 14.8%, a környezetet képező járások nem kalotaszegi községeiben 12.6% volt a törvénytelen szülöttek aránya. A „Felszeg“ és ,,Alszeg“ igen jól áll ugyan (6.5%), de a Nádasmente és a Kolozsvárhoz közelebb fekvő völgyfekvésü községek 22.4%-os rátája megvilágosítja a veszélyt.
