Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
Kalotaszeg népesedési problémái 287 gyobb mértékben: norma, melyet a távolabbi jövőbe néző népesedés politikus csaknem dogmaként tisztel. É LÉTKOR. Egy nép megmaradása attól függ, hogy van-e elegendő succrescentia. El van rendelve végzete annak a közösségnek, melyben a generációk rendje visszájára fordul: több az öreg a fiatalnál. Az Or- mányság, vagy Délfranciaország sokat emlegetett példái intenek erre. Mit mutat a Kalotaszeg? A régmúlt-számba menő 1910-es adatokat igyekszünk összehasonlít£ini a román népszámlálás eredményeivel, a a maiak sajnálatos hiánya miatt. A hasonlítás nehézségeiről volt és még lesz szó. Az elhajlás pontos mértékét nem fog sikerülni megállapítani. De ez nem sokkal kisebbíti az egybevetés értékét. Hiba volna csupán ezért elvetni régi adatokat. A fejlődés alapjellege ugyanis egészen jól kivehető; kiváltképpen tisztázható pedig a fajok fejlődésének eltérő tendenciája. 1910-ben, a gondtalan béke delelőjén sem volt egészen gondmentes az a kép, amelyet Kalotaszeg nyújtott. Volt ugyanis 100 lakos közül oldalt jelzett korú 6 é. a. 6—11 12—14 15—19 20—39 40—59 60 é. f. Kalotaszeír magfyar többs. román többs. Összes községeiben 14.74 15.16 14.78 12.13 11.68 12.07 6.03 5.18 5.95 9.31 8.97 9.26 29.60 28.11 29.47 18.96 20.55 19.11 9.23 10.45 9.36 A környezet román jellegÁ községeiben 16.83 12.85 5.90 9.38 26.71 19.56 8.77 Kalotaszegen, kivált pedig a magyar többségű falvakban határozottan ritkább volt a gyermekszó, mint a kalotaszegi községek környezetét képező járások túlnyomóan román többségű községeiben. Pedig a magyar falvakban ugyancsak volt elegendő szülő-jelölt, hiszen a 20—39 éves java-produktiv korcsoport Kalotaszegen jóval izmosabb, mint a román többségű milieuban. Ez kétszeres ítélet. Ha szükségből nem egészen helyes viszonyítási bázist választunk és a 20—59 évesek nagy produktiv táborához arányítjuk a 12 éven aluliak számát,® akkor a következő eredményre jutunk: száz 20—59 éves egyénre jutott 12 éven aluli gyermek a Kalotaszeg magyar és román többségű községeiben egyaránt 55.3, ezzel szemben a többször említett járások nem-kalotaszegi és erős többségében román falvaiban 64.1. Indexszámot képezve e százalékokból s a Kalotaszeg vonatkozó viszonyszámát 100-al téve egyenlőnek, a román környezet gyermekindexe 115.9 lesz. Az átértékelt gyermekbőség tehát csaknem 16%-al nagyobb volt a környezetben, mint Kalotaszegen; ha csupán a 12 éven aluliaknak az össznépességben elfoglalt viszonyszámaiból indulnánk ki, a differencia jóval szerényebbnek mutatkoznék, (-b 10.5% a románság javára). Hogy a csekélyebb gyermekszám nem általában a magyarságnak, hanem a kalotaszegi magyarságnak volt sajátja, az igazol^tó; ho^ha ugyanis a mai Kolozs vármegye néhány magyar többségű községének egyesített népszámát kormegoszlás szerint vizsgáljuk, a vizsgálat ered® Az eszményi eljárás szerint a 18—45 éves nőkhöz, vagy ezekhez -(- a 20—49 éves férfiak összesített számához kellene a gyermekek számát ará- nyítani.
