Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
Kalotaszeg népesedési problémái 285 A KALOTASZEGI NÉPESSÉGSZERKEZET A NÉPSZÁM ERŐSEBB HULLÁMZÁSA rendszerint nyomot hagy a népesség összetételén. Értve ezalatt a lakosságnak nem, életkor és családi állapot szerinti tagozódást. Másrészt az ezen lényeges szempontok szerint bekövetkezett eltolódások és abnormitások a népesség természetes mozgalmát (születés, halál, házasságkötés) sem hagyják érintetlenül. A szoros kölcsönhatást nem szabad szem elöl téveszteni akkor, amidőn a népesedés problémáját fel akarjuk állítani. Erős menedék a statisztikus számára az ilyen vizsgálat. Ugyanis az esetleges szerkezeti eltolódások részben megmagyarázhatják a népmozgalom terén bekövetkezett váJtozásokat. Ennyiben ezen strukturális változásokat a népmozgalomban mutatkozó változások formális okaiként könyvelhetjük el. Hasonlít ez az eljárás az orvostudomány „kizárásai“-hoz, amelyeknek a diagnózisban oly nagy szerepük van. Ha szenilizálódik a korösszetétel, akkor a halandóság esetleg kedvezőtlen fordulatát, vagy nem kielégítő javulását ezen egyetlen tény is motiválhatja és nem kell kalandos találgatásokba bocsátkoznunk. De az ilyen népességszerkezeti vizsgálatok a jövő várható kialakulásának felvázolása érdekében sem haszonnélküliek. Röviden látnunk kell, hogy a mai Kalotaszeg mit őrzött meg régi állapotából, sajátosságából. Sajnos, az 1941-es népszámlálási adatok ezidő szerint még nem tétettek közzé nem, kor és családi állapot szerint. Be kell érnünk a román impérium fél idejében megtartott 1930-as népszámlálás eredményeivel. Az 1910—1930-ig lejátszódó fejlődés szemmel követése azonban éppen elég érdekes. A népszámnak fenti időszak alatt észlelhető alakulását az azóta történt és már kellőleg méltatott dekadens irányzatával összevetve elég támpontunk van a népesség konstrukciójára gyakorolt hatás felbecsülésére, de legalább is elgondolására. így különösképpen az életkor szerinti tagozódás terén beállott változásokra gondolunk. A KÉT NEM ARANYA KALOTASZEGEN. Az első világháború előtt (1910) Kalotaszegen 981 nő jutott 1000 férfira. Egészséges viszonyokra vall ez az arány. A férfiakat jobban fogyasztó kivándorlástól alig érintett terület volt ez, ezért sem alakulhatott ki nő többlet; másrészt a kalotaszegi magyar alig engedte azidőtájt leányát cselédnek. A természetes népmozgalom pedig a férfiaknak kedvezett s ezért érthető, hogy némi férfitöbblet mutatkozott. 1930-ban már 1003 nőt írtak össze minden 1000 férfi után. 22-vel növekedett a nők száma 1000 férfira számítva. Megjegyzésre érdemes az, hogy a magyar többségű kalotaszegi községekben az emelkedés egy árnyalattal még nagyobb: 980-ról 1005-re (-f 25), ellenben a román többségű kalotaszegi községekben az emelkedés alig észrevehető. (989—992.) Még sajátosabb az, hogy a környezetet képező négy járás nem kalotaszegi községeiben 988-ról 985-re szállt le a nők aránya. Igaz, hogy ez a két eredmény nem teljesen homogén; 1930-ban ugyanis a járási beosztás némileg más volt. Elzt a különbözetet vagyis a Kalotaszeg masculinitásának kifejezettebb romlását jórészt az első világháború által történt fokozottabb igénybevétel rovására írhatjuk. Más adataink is vannak arra vonatkozólag, hogy nemcsak országos, de erdélyi viszonylatban is a magyarság szenvedte a nagyobb s a nemzetiségek a kisebb vérveszteséget. Bár a nemi arány tu-
