Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
284 Schneller Károly beröltővel később. És mégis Kalotaszeg — akkoriban majdnem normális — természetes szaporodásán felül még bevándorlási többletet is tudott felmutatni. A környezetet képviselő 4 járás nem kalotaszegi, tehát túlnyomólag román jellegű és — miként láttuk — fele olyan sűrűn lakott falvaiban a termés25etes szaporodás az első világháború előtti évtizedben 9400-at tett ki. A tényleges szaporodás ellenben csak 8347-et. Tehát, ha nem is volt nagy az elvándorlás, mindazonáltal mégis deficit mutatkozott. Ellenben a medenceközepi, illetve völgyi fekvésű és gazdaságstratégiailag, (elsősorban kereskedelmileg és háziiparilag) előnyösebb helyzetben levő magyar falvak népe a nagyobb népsűrűség ellenére is igen egészségesen fejlődött; vándorlási nyereség is mutatkozott. Ez az eleven iram tört meg. Természetesen közelfekvő az a feltevés, hogy csupán mezőgazdasági tevékenységből Kalotaszeg népe el nem tarthatja magát. Hogy azonban puszta területéhez mérten Kalotaszeg munkás népe jól sáfárkodott a rábízott gazdasági talentumokkal, azt nagyon valószínűsíti az a még a régi világból való adat, amely a község lakóira nehezedő fontosabb közterhek összegét állítja párhuzamba a lakossággal. A kis kiterjedésű kalotaszegi községekben aránylag nagy volt a közterhek összege. A közterheket pedig a gazdasági teljesítőképesség hű jelzőjéül tekinthettük, mivel egyenes korrelációban állanak a jóléttel, az igényekkel. A lélekszámhoz mérten is klasszissal felülmúlták e téren a kalotaszegi községek a román jellegűeket. így volt az 1—1 főre eső közteher összege aranykoronában számítva (1908-as adatok szerint) a 4 járás román jellegű községeiben a kalotaszegi községekben 7.59 9.52 Az igényesebb magyar községek egykori teljesítőképességére s a birtokukban levő csekély föld kihasználásának mértékére még sokkal előnyösebb és élesebb fényt vet az az összehasonlítás, amely a községhatárok területével állítja párhuzamba a közterhek nagyságát. Ezen az alapon arra az eredményre jutunk, hogy volt a Kalotaszeg községeiben A környezetet képviselő román jellegű községekben 100 katasztrális hold területre jutó közteher összege arany koronában 339.34 144.22 Egészen eltekintve attól, hogy e számok nem azt mutatják, mintha a régi magyar adópolitika soviniszta szempontok szemelőtt tartásával terhelte volna meg a különböző népek gazdasági teljesítő- képességét, egyúttal azt is valószínűsítik e számok, hogy a magyar községek termelési színvonala magasabb volt s ez az illető községek népeltartó kapacitásának jelentős tágítását tehette lehetővé. Ezért a túlnépesedési, népsűrűségi teóriával hajótörést szenvedünk, ha a beállott kedvezőtlen fordulat bizonyítékául ezt hozzuk fel.
