Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
Kalotaszeg népesedési problémái 283 ben a román többségű falvak még valamivel nagyobb vándorlási nyereséget könyvelhettek el, mint a magyar községek; tehát akkor az élettér a nem uralkodó nemzetiség számára sem szűkült meg; annál inkább 1930—1940 közt. Felvetődik a kérdés: vájjon nem az okozza-é a kalotaszegi magyar községek népeltartó kapacitásának szinte tragikus meggyengülését, hogy ott a terület egyébként is már túltelített? Talán a szűk határ már nem bír el több embert? Az adatok bizonyos fokig igazat látszanak adni ennek a feltevésnek. Hogy azután az ezek alapján kialakítható ítéletben mégis valami hiba van, azt nem lesz nehéz kimutatni. De lássuk: mit mondanak a számok. A magyar többségű községek határa 80.369 katasztrális hold, a románoké 24.287. Hektárra, illetve négyzetkilométerre átalakítva e területi adatokat, azt az eredményt kapjuk, hogy 1—1 négyzetkilométerre a kalotaszegi magyar községekben 67.6, a román többségű községekben 31.7 és az összes kalotaszegi községekben együttesen 60.4 lakos jutott. Ezzel szemben a tágabb értelemben vett környezetben (ami alatt a bánffyhunyadi, gyalul, hidalmási és nádasmenti járások nem kalotaszegi községeinek összessége értendő) 30.8 lakó jutott egy négyzetkilométerre. Kétszer olyan sűrűn lakott Kalotaszeg területe, mint a környezeté. Ne felejtsük azonban, hogy a népsűrűségi adatok önmagukban nyersek. Sokat számít az, hogy a terület művelési ágak szerint miképpen oszlik el. A szántóföld átlagban több embernek ad munkát és általában több embert tart el, mint a legelő, vagy az erdő. Igaz ugyan, hogy Kalotaszeg sovány és kavicsos, harmadrendű szántóinak népességeltartó kapacitása felettébb gyenge. De normális időkben nem is ez volt a megélhetés egyedüli, avagy akárcsak domináló alapja. A kalotaszegi magyar vállalkozó készséget nem kellett félteni! Az erdőből, az állatból szépen pénzelt és a maga szűk életterét erdők bérletével, famunkával, kupec- kedéssel alaposan kitágította. Sokszor távolfekvő községek határában is bérelhetett legelőt, szántót, esetleg erdőt s így belekapcsolódott a termelő munkába, erdőuradalmak fuvar-szükségletének kielégítésébe. Kialakult egy egészséges symbiozis az inkább legeltetéssel és erdőmunkával foglalkozó hegyvidéki románság és másrészt az állattenyésztésen kívül elsősorban mezőgazdasággal és jószágközvetítéssel foglalkozó kalotaszegi magyarság közt. Ezt a szoros egymásrautaltságot már meglazította a román földreform és még- inkább a szabad vállalkozást s ezzel az életrevalóságot antiszelek- táló, mert guzsbakötő és azt a faji elfogultság szerint mérlegelő gazdaságpolitika. Ez azután a kalotaszegi nép életrevaló kereskedelmi érzékének megzsibbasztására vezetett. Információnk szerint ez a —kétségtelenül a zsidóságnak is nagy szerepet jputtató, de a magyarság egy részének is komoly hasznot jelentő — kereskedelmi tevékenység messze vidékre, a Szilágyság egy részére is kiterjedt. Hogy a népsűrűséggel, az állítólagos telítettséggel mily nehezen lehet operálni, arra csak azt hozzuk fel, hogy a túltelítettség jelzőjéül vett népsűrűségi hányados elvégre már 1900 körül is magas volt, a környezethez mérten éppen olyan kiemelkedő, mint egy em
