Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
Kalotaszeg népesedési problémái 281 kor a statisztikus tudja, hogy felettébb súlyos okok állanak a változás hátterében. A magyar népesedés részleteredményeiben aligha találunk olyan példát, mint amilyent Kalotaszeg nyújt, ahol a századforduló körüli egészséges szaporodást egy emberöltővel később ilyen, csaknem generális népfogyás kövesse. Felötlik a kérdés: talán önmagának ás vermet a színpompás, erős nép? Vermet, amelybe temetkezni kíván; vagy más erők ingattáik meg a népesedés régi és tartós törvényeit, amelyek közt élt e büszke nép? A Kalotaszeget kikezdő és a lét parancsait tagadó egykéről már több szó esett. Erről alább még mondunk egyet-mást. Itt csak azt vizsgáljuk meg, hogy vájjon a termés2ietes népszaporodás, vagyis a születési többlet megingása mennyiben felelős a népszaporodás meglankadásáért? A statisztikus — szemben talán a közgazdásszal — a szaporodás azon hanyatlását, amely a természetes szaporodás elenyészése következtében áll be, mindenekfelett álló bajnak, a bajok bajának látja, míg az elvándorlás folyományaként beálló deficiteket — ha szövődményei miatt nem is becsüli le — inkább átmeneti szerencsétlenségnek tekinti, amelynek a kártevései sokkal könnyebben helyrehozhatók, mint a népesség kívánatos összetételét, konstrukcióját is gyökeresen megingató születési dekadencia. A központi statisztikai hivatal nagy előzékenységgel rendelkezésemre bocsátotta a kolozsmegyei községeknek 1931—1940 közt még a román anyakönyvi hivatalok által feljegyzett születési és halálozási adatait. így megállapítható volt a természetes szaporodás nagysága a két népszámlálás közt eltelt idő alatt. Ezt a számot összevetve a tényleges népszaporodással, illetve fogyással, tisztázható az, hogy mi része volt a szaporodás megakadásában a születések csökkenésének és másrészt a vándormozgalomnak. Igazi értéket, távlatbeli áttekintést azáltal nyer az összehasonlítás, hogy párhuzamba állíthatjuk az eredményeket az emberöltővel ezelőtti békés, még valódi békés időszaknak a vándorlási egyenlegével. A vizsgálat eredménye érdekes és jelentős. Volt ugyanis a születési többlet tényleges szaporodás vándorlási különbözet 1901—10 1931 -19W 1901—10 1931—40 1901—10 1931—40 a 28 magyar községben 2682 1351 2953 — 1104 + 271 — 2455 a 4 román többségű községben 291 329 348 154 + 57 — 175 Kalotaszegen összesen 2973 1680 3301 — 950 + 328 — 2630 Kalotaszegen Bánffyhunyad nélkül , 2616 1593 2589 — 670 — 27 — 2263 Az időszakkezdeti népesség %-ában kifejezve volt a a 28 magyar községben 10.6 4.6 11.7 — 3.8 + i.x — 8.4 a 4 román többségű községben 9.0 8.8 10.8 4.1 + 1.8 — 4.7 Kalotaszegen összesen 10.5 5.1 11.6 — 2.9 + 11.1 — 8.0 Kalotaszegen Bánffyhunyad nélkül 11.3 5.7 10.7 — 2.4 — 0.6 — 8.1 Bizony vészes számok ezek! Akármilyen szempontból nézzük azokat. A századforduló után (1901—10) a községek többségében (32 közül 18-ban) a tényleges népnövekedés még nagyobb volt a születések többleténél is. Ez vidéki viszonylatban nem is minden
