Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
280 Schneller Károly indexszámok vagy a 100 alá csúsztak, vagy pedig épen csakhogy elérték a 100-at; tehát kevés kivétellel lényegileg nem mutatkozott népfejlődés. Ezzel szemben 1880 és 1910 közt az indexek legnagyobb része a 120-at meghaladta; sűrűn akadunk 40%-ot meghaladó fejlődésre is. Az egyes községek fejlődését jelző indexszámok jól szemléltetik azt, hogy egységesnek tudót és hasonló maghatározó tényezők közt élő tömegek is mennyire eltérnek szaporodás tekintetében. Kivált régebben szépen érvényesült a községnagyság befolyása, amennyiben minél nagyobb a község, annál jelentősebb volt a népszaporodás mértéke is. Az utóbbi 30 éves periódusban már némi törés van e tekintetben. A magyar községek fejlődési indexe az első periódusban egy árnyalattal gyorsabb, a második emberöltő alatt azonban már határozottan kedvezőtlenebb volt. Az egyenletes fejlődést mutató községek száma nem nagy (vol- taképen csak Magyarókerekét, Bogártelkét, Ketesdet és némi jóakarattal Zentelkét, Magyarlónát, Jegenyét lehetne ilyennek tekinteni). Ajinál nagyobb az állhatatlan, az egykori szép fejlődést nagy hanyatlással vagy stagnálással felváltó községeknek a száma. Iskolapéldája ennek Mákófalva s még inkább a parányi Nádasdaróc és az izmosabb képződmények közül Gyerővásárhely. E községek — mint látni fogjuk — az egykehajlam irányába katasztrófális utat tettek meg az utóbbi 30 év alatt. Kalotaszeg népének szaporodását Kolozs megye többi községeivel vagy talán még helyesebben a közvetlen környezettel kellene összevetnünk. Értve ezalatt az érdekelt járások nem kalotaszegi községeit. Ezek túlnyomólag román jellegűek. A összevetés azonban nem éppen könn3m. 1940-ben a bánffyhunyadi és gyalul járás községeinek egy részét elcsatolták és ezek népszámát 1941 január 31-ére nem tudtuk meghatározni. Ezért úgy jártunk el, hogy Kalotaszeg népszaporodásának 1880—1910 közt észlelt kulcsát az integer Kolozs vármegye többi községével, 1910—1941 folyamán konstatált rátáját a mai Kolozs vármegye nem kalotaszegi községeivel vetettük egybe. A homogenitás szempontjából ez kis szépséghiba, de más helyütt látni fogjuk, hogy a mai és a volt Kolozs vármegye népmozgalmi, népességszerkezeti tekintetben csak ámyalatn 3dra különbözött. E számítás eredménye az, hogy Kolozs vármegye nem kalotaszegi községei (a telepes Nagysármás és Kolozskara leszámításával) 1880—1910 közt 35.27%-al gyarapodott. Alig maradt el ettől Kalotaszeg népszaporulata, amely ezen 30 év alatt 33.71®/o-ra rúgott. Annál szomorúbb a következő emberöltő eredménye. (1910— 1941.) A mai Kolozs megye nem-kalotaszegi községeinek a népszaporulata is nagyon meggyengült, de mégis még 17.23%-ott tett ki, szemben Kalotaszeg csaknem teljes stagnálást jelentő 1.50%-os kulcsával. Amikor a népszaporodás úgy megrendül, mint a kalotaszegi községekben 1930 és 1941 közt, (ami egyébként csak súlyosbbí- tott változata az 1910—1930 közt már jelentkező stagnálásnak) ak
