Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Bözödi György: A székely társadalom 1848-ban
A székely társadalom 181f8-ban 267 polcra, elvárhatja a nemzet, hogy miutáji a bürokrácia korhadt falai Bécsben összeomlottak, szabadítsa fel magát és a kormányszéket abból a törvényellenes állapotból, melyben a kormányszék csak kiadó hivatala volt a kancellária parancsainak ahelyett, hogy megfordítva lett volna. Napjainkban, mondották az udvarhelyszékiek, nagy szerepet játszik ez a két szó: „már késő“. Intézkedjünk úgy, hogy ha lehet, ne mondják ki Erdélyben is. Teleki kormányzó a küldöttségnek azt felelte, hogy ő ugyan harminc ember fenyegetőzésére is csak azt teszi, amit jónak lát, mire Pálffy azt a sokatmondó kijelentést tette, hogy „majd eljőnek a mi harmincezer küldőink is!“ Udvarhelyszék magatartása mégis eredménnyel járt, a főkormányszék felsőbb jóváhagyás reményében kihirdette az ország- gyűlés összehívását május 29-re. A TÁRSADALMI EGYSÉG AKADÁLYAI A KATONAI VEZETÉS ALATT ÁLLÓ Csíkban és Hároms^ken az imió híre nem keltett olyan egyöntetű helyeslést, mint Marosszéken és Udvarhelyen és az állásfoglalás is késett, de ugyanez volt a helyzet Aranyosszéken is, ahol a Jósika-család befolyása érvényesült. Aranyosszéknek még az április 12-i gyűlésén is Boncza Sámuel főjegyző csak feltételes egyesülést ajánlott és azt kívánta, sürgessék meg az országosan kinevezett bizottságot, hogj' az egyesülés feltételei iránt alkudozzék a magyarországi rendekkel. Csak az ifjúság lelkes közbelépésére mondták ki végül a feltétlen uniót és az úrbéri viszonyok megszüntetését.^^ Láttuk, hogy Marosvásárhelyen és Udvarhelyen az a kívánság merült fel, hogy a határőrséget azonnal szüntessék meg és a székely katonák tegyék le a fegyvert. Természetesen maga a határőr nép is ezt kívánta. A katonai érdek azonban mást követelt és más volt a magyar kormány terve is. A határőrség tisztikara mindent elkövetett, hogy elzárja a parancsnoksága alá eső székeket az Erdélyszerte megindult események hatásától. A marosvásárhelyi tábla if jai azonban Csíkba és Háromszékre is magukkal vitték a szabadság szellemét, tájékoztatták az ottaniakat az események jelentőségéről. Somlyón az egész tanulóifjúságot megnyerték. A pesti és kolozsvári eseményeket ismertetve, azzal igyekeztek a határőrséget az unió gondolatának megnyerni, hogy a 84 év óta törvényellenes kényszerből viselt katonáskodás alól most már felszabadulnak. Veres Ádám vezetésével a Somlyói ifjúság éjszaka tüntetést rendezett és a falvak végén lévő kétfejű sasokat egész Alcsíkban leszaggatta. A csíki I. székely ezredben a német, horvát és román tisztek mellett néhány erősen császári érzelmű és a hatalom kegyét kereső magyar tiszt is volt. Ezek közül egyik: Kovács Ignác főhadnagy, a sornlyói század parancsnoka az ifjúság eljárását bántalomul vette a császár és a katonaság ellen. Reggel összegyűjtötte századát, a tanulóifjúságot megrohanta és üldözőbe vette. Verest elfogatta és a Csíkszeredái várba záratta. A nép közhangulata a határőrség és az idegen tisztikar ellen 24 U. o. ápr. 24. sz.
