Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Magyar Figyelő - Százéves az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület
186 Magyar Figyelő kalmazott taktikai tanácsát követi, amely szerint néha ajánlatos egy lépést hátra tenni avégből, hogy két lépés következhessék előre. Így a radeki „tréfa“ gyakorlati megvalósítása végeredményben csak növelte a moszkvai politika manőverezési képességét s dúsabbá, változatosabbá tette taktikai eszköz- és módszerkészletét. Ennek következtében a Kreml politikai arzenálja felöleli mindazokat a fegyvereket, amelyeket a marxista szocializmus, a szovjetföderalizmus és a nagyszláv színezetű orosz imperializmus együttesen nyújt; olyan választék ez minden elképzelhető helyzetre, aminővel eddig egyetlen állam vezetői sem rendelkeztek. Ennélfogva a sztálini külpolitika folyton újabb és meglepőbb dialektikus változataira számíthatunk. SZÁZÉVES AZ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET F. hó 4-én az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányi díszülés keretében ünnepelte meg alapításának századik évfordulóját. Gróf Teleki Béla elnök beszédéből idézzük az alábbiakat : „Az Erdélyi Gazdasági Egylet története minden időszakában az erőfeszítések története. Az egykori forrásokban megdöbbentő kép tárul elénk az alapítás időszakáról. Nemcsak a parasztbirtok, hanem a közép- és nagybirtok is a lehető legelmaradottabb viszonyok között tengődik. Legtöbb helyütt rablógazdálkodás járja, az azelőtt termékeny földek elsová- nyodva, a szöllők és termékeik el- silányodva; az erdők is pusztulni kezdenek; nem volt hitel és ha a gazda megszorult vagy földeit javítani akarta, hitel hiányában erre képtelen volt; az állattenyésztés általában hanyatlófélben, a termelési rendszer a lehető legprimitívebb. És mi következhetett ebből, a mező- gazdaság és állattenyésztés, általában a gazdálkodás elhanyagoltságából? Nemcsak a termelési rendszer, hanem az élet is primitív, a közműveltség alacsony fokon áll, a közegészségügyi állapotok minősíthetetlenek, az útak és a közlekedés rossz, általános az elmaradottság ... Az Erdélyi Gazdasági Egyletnek ebben az időszakban tudást kell sugároznia, gazdasági módszereket kell népszerűsítenie, technikai vívmányokat kell a közönséggel megismertetnie és valósítania kell a maga elé kitűzött célt és jelszót: egy tér se maradjon elfoglalatlan, ahol a nemzet jólétét előmozdítani lehet. Egy másik időszakban az előbbi feladatok mellé újabb feladatok tornyosulnak annak következtében, hogy az úrbéri rendezés folytán az erdélyi közép- és nagybirtok hatalmas méretekben bomlásnak indul. Súlyos birtokpolitikai problémák szakadnak az egylet akkori felelőseinek nyakába és ezek a vezetők az erdélyi földtulajdon nemzetiségi változásainak éppannyira nem lehetnek csak passzív szemlélői, mint amennyire előzőleg sem szemlélhették cselekvés nélkül a nagyfokú műveltségbeli elmaradottságot s a korszerű gazdasági technika hiányát. Dicső emlékezetű elődöm, gróf Mikó Imre hirdette az Irányeszmék- ben: „Amint Saturnusról mondja a pogány hitrege, hogy fiait megette, a mi magyarjaink jelene is elnyeli a jövendőt, az apák a fiúk és unokák jóllét-alapját aláássák. A birtokeladás honszerte szüntelenül foly és a vásárlók háromnegyede magyar kézből ki s nem azokba viszi a magyar földet. Ez idővel egy nagy statistico-politikai liquidációt
