Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 3. szám - Szemle - Incze Andor: A magyar földrajz huszonkét éve

164

Szemle

sedési jelenségekkel, a gazdaságilag is sokat Ígérő tektonikával, nem volt karszt-specialistánk sem. És végül hiányzott a magyar közönség földrajzi nevelése, hiszen középiskoláinkban sikerült olyan tökéletesen visszaszorítani a földrajzoktatást, hogy elsikkadt a földrajzi gondolat s végleg elveszett a helyrajzi és enciklopédikus szemlélet sivárságában. Pedig kitűnő szakembereink voltak már kezdettől fogva, élüköiu a világhírű Lióczy Lajossal, akinek két nagy műve: keletázsiai utazásának eredményei és a Balaton fizikai leírása 37 kötetbeni a magyar tudomány legnagyobb dicsőségei közé tartoznak.

Lóczy Lajos (1849—1920) a német Richthofen szellemében oknyomozó és fejlődéstörténeti módszert vezetett be a magyar földrajzba, emellett nála az emberföldrajzi vonatkozások természetszerűleg háttérte szorulnak. ö a földrajz helyes, természettudományos szemléletének legelső képviselője nálunk, a földtani kutatások utolérhetetlen nagymestere. 1920-ban bekövetkezett halála miatt tevékenységének javarésze a háború előtti időkre esik, ezért fölmérhetetlen értékű eredményeivel itt nem foglalkozunk.

A Magyar Földrajzi Társaság a háborút követő súlyos anyagi helyzetében is sokoldalúságra törekedett, már 1911-ben megkezdte munkáját gr. Teleki Pál, akkori főtitkár kezdeményezésére a gazdaságföldrajzi szakosztály, sőt a háború utáni specializálódás következtében — no, meg személyes ellentétek miatt — egy ideig geográfusaink két pártra szakadtak s a „Földrajzi Közlemények“ mellett 1926-tól néhány évig megjelent az antropogeografusok szaklapja: a „Föld és Ember“. Felvételekre és tudományos kutatásra a Társaságnak évek óta nincs fedezete, pedig szükség lenne a Balaton és az Alföldi Bizottság munkálatainak folytatására. Már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy az ország átnézetes földtani térképének 10 évenként új kiadásokban való megjelentetése a gazdasági világ életszükséglete s egyúttal a nemzeti kultúra egyik fokmérője.

Míg nálunk nyugateurópai színvonalon álló kutatóinknak a közönynyel és hivatalos támogatás hiányában, gyakran megnemértéssel kellett küzdeniük, iskoláinkban pedig az országtest megcsonkítását a földrajzi látókör megszűkítésével súlyosbították, külföldön hatalmas erővel indul meg a munka. W. M. Davis 1922. júl. 12-én a földrajznak speciális felső- iskolát követel (graduate School f. Geography) külön épülettel, kilenc foldrajzprofesszorral és ú. n. földrajzmérnökök nevelésével (geographical engineer), úgy, ahogy ma a Worcester! (Mass.) Clark egyetem az U. S. A. földrajzi oktatásának középpontja. A Francia Földrajzi Társaságnak Páris egyik legelőkelőbb utcájában ma külön palotája van, Bonaparte hercegnek, a Társaság volt elnökének hagyatéka.

A nemzetközi kapcsolatok a világháború után igen nehezen indultak meg. Sem a XI. kairói, sem az 1928-ban tartott londoni-cambridgei ú. n. „nemzetközi“ kongresszus nem a kultúrális együttműködés jegyében zajlott le. A varsói kongresszuson sikerült csak valamennyi nemzet részvételét biztosítani s ezen Cholnoky Jenő, gróf Teleki Pál, Prinz Gyula, Geszti Lajos, Pécsi Albert és Temessy Győző vettek részt. A XV. nemzetközi kongresszuson, Amszterdamban magyar részről Cholnoky, Bulla Béla, Kádár Lászó és Kogutowicz Károly jelentek meg. Emellett a párisi Société de Géographie Commerciale Budapesten működő bizottsága, a Magyar Gazdaságföldrajzi Bizottság ápolta különösen a nemzetközi kapcsolatokat.

‘ Ezek közül a háború utáni időre esik: A Balaton környékének részletes földtani térképe, négy lapon, 1:75.000 arányban. Kiadja a Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, valamint A Magyar Birodalom és a szomszédos országok területeinek földtani térképe (1:300.0000).