Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Szemle - Incze Andor: A magyar földrajz huszonkét éve
Szemie 165-men 1 l.' PRINZ, CHOLNOKY ÉS TELEKI PÄL Az ELMÚLT HUSZONKÉT ÉV fejlődése rendjén Lóczy Lajos szellemét minden bizonnyal Prinz Gyula (1882—) képviseli a legszebben. Nem tartozik a háború utáni idők seregszemléjébe az 1906-ban és 1909-ben tett kutatóútja, bár a Tien-San és Nan-San hegyóriásaiban fol5datott s a világirodalomban nagy feltűnést keltő tanulmányainak eredményeit 1929-ben adja ki. Ellenben idetartozik szorosan a Magyar Föld, Magyar Faj^ című hatalmas, négykötetes szintézise. E remekmű még nagyon sokáig lesz a magyar föld legtökéletesebb képfestése s annak körvonalait már 1926-ban látjuk kibontakozni a szerény külsejű, de annál tartalmasabb Magyarország földrajzäbsiiß Merész, kevés részlettanulmányra támaszkodó, modem, egyéni felfogás jelenik meg itt a legtömörebb formában. Itt találkozunk először a magyar masszívum zseniális elemzésével „Tisia“ név alatt. Ez az ellenálló kéregdarab a gyűrődés közben kiemelkedett, aztán letarolódott, majd újra fölemelkedtek egyes részei, le- sülyedtek mások. A Magyar Föld, Magyar Faj első kötete földünk fejlődéstörténetének ragyogó leírása; elsőrangú, valóban dinamikus geológiai áttekintést ad a felépítésről és újszerű szerkezeti típusokat, bámulatos összefüggéseket állapit meg. Ezért a legtisztább földrajz, a régmúlt felépítéséből jut el a jelenhez, pl. a Tisia szigetből kiindulva írja le az ősvízrajzi hálózat, sőt a szerves világ kialakulását is. Tájrendszere is szilárd származástani alapon nyugszik, előbb a „nagytájakat“, majd a kisebb tájegységeket, a „vidékeket“ rajzolja; régi, elfeledett történelmi vidékneveket elevenít fel. A II. kötet, A magyar munka földrajza, melyet Teleki Pállal együtt írt meg, tele van a legszellemesebb megállapításokkal, sehol olyan erővel nem látjuk kibontakozni az ország egységét, mint itt. Igen találó az ország erdőkoszorújának és a nyugati ország- kapú nyitott hézagának hatása a magyar történelem eseményeire, valamint az ármentesítés elfogulatlan megítélése. A ül. kötetben, a népesség időbeli rétegzettségét tünteti fel kitíínöen (ős-törzs- és fedőréteg). A modem, fejlődéstörténeti felfogású geográfusok sorában Prinz a legnagyobb külföldi mesterek nevei mellett szerepel, ezért a nagy német vállalkozásban, a Handbuch der geographischen Wissenschaft c. (Wildpark-Potsdam, 1930) óriás műben a Magyarországról szóló fejezetek megírására Prinz Gyulát kérték fel. Hasonló oknyomozó felfogásban, egészen eredeti képet rajzol egy másik műben Európáról is,'» melyben az európai irodalomban ritka tökéletességgel keresztülvitt származástani és szerkezeti szempontok érvényesülnek. A kontinens magja a Fennoscandinavia pajzs, melyet geo- szinklinálisok választanak el szomszédaitól, déli és keleti felét üledékes takaró borítja. Geoszinklinálisoknak nevezzük a földkéreg ellenállóbb, merev darabjai között húzódó keskenyebb árkokat, ezek az üledékképződés színhelyei, melyeket időnként elönt a tenger, majd visszavonulása után a puha tengeri üledékek az említett merev tömbök szorítójába bekerülvén, azok nyomása alatt hegyvonulatokká ráncolódnak. Tehát a geoszinklinálisok anyagából az üledékes tábla peremén a régi geológiai időkben hegyrendszerek keletkeztek; idők folyamán elpusztulva, belekerültek a fiatal euráziai hegyrendszer övezetébe, mint röghegységek, régi idők zárványai: a spanyol Mezeta, Grecodanubia. A kétarcú Európa egymással a „bécsvonalon“ érintkezikr Északon lapályokat elöntő, délen heg;yláncok közé benyomuló tengereket találunk. Előbbit a fiatalkorú és * * Magyar Föld, Magyar Faj. Irta: Prim Gyula, Cholnolcy Jenő, gr. Teleki Pál és Bartucz Lajos. Bp. 1936. I—IV. k. » Tudományos gyűjtemény. Pécs, 1926. * Európa természeti földrajza. Bp. 1923.
