Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - Szemle - Zathureczky Gyula: Politikai irodalmunk három új műve
116 Szemle megvalósítója. Elhitték, hogy nekik van reá elsősorban szükségük. Elhitték, mert Benes volt a szemükben a középeurópai kérdések „legkiválóbb szakértője“, megfellebbezhetetlennek tartották megállapításait és cáfolhatatlanoknak adatait. Benes első propaganda művében „Déstruisez rAutriche-Hongrie!“-ban leírta politikai propagandájának jelmondatát: „Comprenez enfin v o t r e interet“ — Értsétek meg végre a t i érdekeiteket! A hatalmak „megértették“ s így vetették el magvát a „békekötés“ pillanatában az új háborúnak. Benes politikájának kiváló jellemzését adja Borsody könyvének utolsó bekezdése: „Mindég a nacionalista önzés, a nemzeti elfogultság volt tetteinek rugója. Hasznot húzott mások hibáiból, gyengeségeiből, butaságából, tévedéseiből, tragédiájából. Az emberi gyűlölet, gonoszság, ostobaság valóságos vámszedője volt. A nyílt harc nem a kenyere. Nem a fizikai erő, hanem az alattomos szellem a fegyvere. Ami veszedelmesebb, mert a védtelent sújtja és a sebek, amiket ejt, többnyire csak utólag kezdenek vé- rezni. ömaga mondja, hogy a szellemi erőszak minden más erőszaknál bűnösebb, borzalmasabb. Mégsem tágít tőle. Nem okul a múlt hibáin, téve- dé='ein, tragédiáin. Konok következetességgel ragaszkodik egykori hódításaihoz. Bízik az elfogultságban, a bosszút lihegő gyűlöletben, a tudatlanságban. Nem okult saját bukásán sem. Nem szívlelte meg Masaryk bölcs mondását (amit egyébként Masaryk sem szívlelt meg): „... könnyebb felemelkedni, mint fentmaradni“. Most megint a felemelkedésért küzd. De úgy látszik még mindig nem jött rá saját szavainak az igazságára: „A végén mindég kiderül, hogy csak az igazság és becsület szolgálja a nemzet érdekeit; hazugsággal és erőszakkal eddig még egyetlen nemzet sem kerülte ki a sors csapásait.“ Kérlelhetetlenül közeledik felénk a döntés, az igazi helytállás pillanata. Elkerülhetetlenül szembe kell néznünk a végzettel, mert, mint Bárdossy írja „nem lehet egyszerűen kiállani a játékból“. De Benes szájából és az ő példájából tudhatjuk, hogy „csak az igazság és becsület szolgálja a nemzet érdekeit“. S hinnünk kell abban az „aranykorban“, amelyet Makkal János vetít elénk, mert „a hit egyenlő az élettel“. Ezért tartózkodtunk attól, hogy ezúttal „könyvkritikát“ írjunk, hanem igyekeztünk az elmúlt esztendő magyar politikai irodalmából e három művet kiragadva, bennük a magyar politikai géniusz, egymástól látszólag független, de mégis annyira összefüggő és egymást kiegészítő felvillanását meglátni és megláttatni. ZATHURECZKY GYULA