Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 2. szám - I. Tóth Zoltán: Cotorea Gerontius és az erdélyi román nemzeti öntudat ébredése
94 /. Tóth Zoltán állott az ott tanuló Cotoreának.^e Mind Maimbourg, mind Peichich ismételten hivatkoznak a zsidók példájára, akik Istentől elfordulva méltó büntetésben részesültek. A zsidó tanulsággal Cotorea is számol. Peichich közvetlen hangon így fordul a göröghitűek felé szavával: „Elhagyva a zsidókat, hozzátok szól beszédem, legkedvesebb testvéreim a Krisztusban, keleti egyház fiai“ és elmondja, hogy a francia és a magyar királyok mindent megtettek felszabadításukért a török iga alól, különösen I. Lipót tűnt ki ezen a téren, de fáradozásaiknak nem volt meg a kellő eredménye. Honnan van a leghatalmasabb fejedelmeknek ez a tehetetlensége? A schismától és a görögök makacsságától. A görögök atyáik és saját vétkeik miatt szenvednek és szenvedni is fognak, míg csak bűnbánóan meg nem vallják vétkeiket és újra nem egyesülnek a római egyházzal.®^ Egész ismert tevékenysége elvitathatatlanul a korabeli katolikus missziói irodalom adófizetőjeként mutatja be Cotoreát. Maimbourg és Peichich művei és talán még más hasonló szellemű könyvek határozták meg nemcsak az ő, hanem minden bizonnyal Áron és Rednik irodalmi tevékenységének tartalmát is, amelyekben az eredetiségnek még csak nagyon kicsiny szerep juthatott. Az elmondottak alapján joggal tehetjük fel azt is, hogy a Floarea adevärului is részben Cotorea forrásaira mutat vissza. Mintáit érdeklődésében Cotorea oly hűen követi, hogy Peichich példájára maga is ír e^ művet a törökök hitéről és tanításairól, aminek az ő S25ámára alig lehetett valamilyen közvetlen időszerűsége.^® LÁTTUK, hogy mily nagy hatással volt a katolikus újraegyesítő mozgalom a fiatal Cotoreára és minden bizonnyal hasonló magatartást váltott ki román tanuló- és nemzedéktársaiból is. Red- nikrői Klein Sámuel értesítéséből tudjuk, hogy kiadatlan és ismeretlen irományai a Cotoreáéhoz hasonló kérdésekkel foglalkoztak; írt egy könyvet ,,a schismatikusok ellen“ és egy másikat „a románok Itt-ott szószerinti egyezések is megfigyelhetők. Gennadius kommentárjainak ismertetésénél a Szentirás terméketlen fügefájának kiszabott 3 esztendei kegyelmi időről szólva Peichich ezt Írja: „Anno 1451 [Papa Nicolaus] hanc conscripsit epistolam; et Anno 1453 capta est Constantinopolis ... Trés Inquit, annos exceptabimus, si vos forte a Schismate, et separatione converteritis .. . si verő non; excindemini, ne terram otiosam, et inutilem reddatis.“ Es Cotorea: „Trei ani, zise, voi astepta, doarü veti íntuma, iará de nu, ve viji táia, ca sä nu faceti pámántul färä de roadá ai desert. Anul o mié patni suté cinci zeci ^i unul aciastá carte o serié; ^i anul Domnului o mié patru ste cinci zeci ?i trei se lua Tarigradul.“ Speculum veritatis. Venetüs 1725. 222—5. Valószinü, hogy Cotorea használta Peichichnek egy másik könyvét is, amely a Speculum nagyszombati kiadásával egybenyomtatva is megjelent: Concordia Orthodoxorum Patrum Orientalium et Occidentalium ... Ex Commentarijs Gennadij Patriarchae Con- stantinopolitani excerpta. .. Tymaviae 1730, amely hűen követi Gennadius szövegét. Van ennek egy kolozsvári kiadása a jezsuiták nyomtatásában 1745- böl. Nem lehetetlen az sem, hogy Cotorea ismerte ezt a román misszió elősegítésére készített kiadást is, amelynek bevezetése külön a románokhoz van intézve. (Vö. A. Veress: Bibliográfia romäreä-ungarä I. 211.) ^ Vö. fentebb 25. j. A két cím: Speculum veritatis és Flosculus veritatis hasonlósága is meggondolkoztató.
