Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 2. szám - I. Tóth Zoltán: Cotorea Gerontius és az erdélyi román nemzeti öntudat ébredése

Cotorea Gerontius

95

egyházának helyzetéről Erdélyben.“^^ Hasonló hatások hasonló következményeiről van itt szó. Továbbmenve azt is joggal állíthatjuk, hogy Cotorea nézetei nem csak rá, hanem egész nemzedékére jellemzők. A csirák nyilván Klein Incétől indultak ki, aki valamennyiüknek neveltetéséről gondoskodott és személyes hatásával is hozzájárult gondolkodásmódjuk kialakulásához. Major és Kallyáni Rómában is hosszabban érintkeztek a nyughatatlan, száműzött püspökkel, s miután hazatérnek, levelezést folytatnak vele, különösen Kallyáni, hozzá írt több meleghangú atyai levelét ismerjük.^® Elképzelhetetlen, hogy római magányában nem tárgyalták volna meg nagy élményüket, a római eredet gondolatát. Levelezik Kleinnal a Rómában sohasem járt Cotorea is.®i Klein Ince szellemi örökségét viszik tovább ezek a fiatalok, közülük kerülnek ki sorban az unitus püspökök egészen 1782-ig és adják tovább örökségüket egy még fiatalabb nemzedéknek: Klein Sámuel, Sinkai György és Major Péter nemzedékének. Így jön létre a folytonosság a nagy, magányosan álló Klein Ince és az erdélyi triász gondolatköre közt. Cotorea nem az egyedüli, aki nemzedékének hangját hallatta a román sorskérdésekben. Klein Ince ideológiájának politikai elemeit azonban — Áron vikárius szellemi támogatásával — klasszikus összefoglalásban és az egész unitus klérus nevében Major és Kallyáni viszi át 1748-ban a gyakorlati politikai követelések terére.®'^

7. TÓTH ZOLTÁN

2» lorga (1st. lit. rom.' II. 409.) idézi a bukaresti Instrucfia publicá II. évf.-ból.

2“ Z. Pácliijanu: Coresponden^a din exil a opiscopului Inochcntie Micu Klein 17^6—1768. Buc. 1924.

22 Majorral és Kallyánival írt közös levelét 1747 okt. 27-röl Id.: Foi‘a besericésca si scolastica I. 1888. 265—7.

22 Érd. Kanc. 338.:1748.