Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Csizmadia Andor: Az új olasz testületi állam
6 Csizmadia Andor Ide sorolhatók: 1. a gabonaneműek, 2. a kerti vetemények, a virág és gyümölcs, 3. a bor, a szőlő és az olajos növények, 4. az állat- tenyésztés és a halászat, 6. a fa, 6. a textiltermékek korporációi. A második csoportban a mezőgazdasági termelés már nem szerepel. Ezek 7. a vas és fém, 8. a gép, 9. a vegyészet, 10. a ruházkodás, 11. a papir és sajtó, 12. az építészet, 13. a víz, gáz és villamosság, 14. a bányászat, 15. az üveg és kerámia, 16. a folyékony és szi’.árd fűtőanyagok korporációi. Végül a harmadik csoport azokat a korporációkat foglalja össze, melyeknél a termelési tevékenység különféle szolgáltatásokban jelentkezik. Ezek: 17. a gondoskodás és hitel, 18. a szabadfoglalkozás és művészetek, 19. a tenger és a levegő, 20. a belső közlekedés, 21. a szórakoztatás, 22. a vendéglátás korporációja. A korporációk hatásköre kiterjed a gazdasági közigazgatás egész területére. Legjelentősebb része a jogszabályalkotás, mely egyrészt az üzemen belül a munkaviszonyok szabályozására, munka- szerződéseket pótló szabályok alkotására, másrészt a munkaviszonyon túlmenő jelentőséggel a gazdasági viszonyok, nevezetesen a termelés egységes szabályozására, ármegállapítására vonatkozhatik. De ellátják a korporációk a gazdasági tanácsadást is, az egyes hivatási csoportok között keletkezett munkaviszályokban békéltetnek, végül az igen jelentős igazgatási hatáskörben javaslatot tehetnek a kormánynak gazdasági törvények és rendeletek kibocsátására, előmozdíthatják új termelési módok bevezetését, új vállalatok alapítását, feleslegessé váltak megszüntetését szorgalmazhatják. Ez az igazgatási hatáskör általában minden gyakorlati és tudományos, egyes esetre vonatkozó és általános tevékenységre kiterjed, mely a nemzeti termelés legfőbb megszervezését szolgálja. „Az állam a korporációk e felhatalmazása útján irányítja és szervezi az egész gazdasági életet.“ Természetesen az olasz szindikális testületi rendszer is állami felügyelet és ellenőrzés alatt áll. Az államnak ezt a jogát a korporációk minisztériuma (Ministero déllé Corporazioni) gyakorolja. Szerepe körülbelül ugyanaz, mint nálunk a belügyminiszteré a területi önkormányzatok, vármegyék, városok, községek fölött. Valóságos gazdasági csúcsminisztérium, mely a nemzetgazdasági minisztérium megszűnése óta gazdasági közigazgatási ügyekben a legfőbb ügyintéző hatóság teendőit is ellátja. Sokkal fontosabb azonban a minisztérium szervezési hatásköre, mely kiterjed az egész szindi- kális-korporativ rendszerre. Legfőbb feladata pedig e rendszer állami irányítása, a gazdasági törvények előkészítése, a kollektív munkaszerződések és a rendszer működésének ellenőrzése. A minisztérium mellett mint véleményező hatóság a korporációk nemzeti tanácsa szerepel, alárendelt szervei pedig a tartományi tanácsok, a tartományi hivatalok és a felügyelőségek. A tanácsok a hel3d érdekek szempontjainak érvényesítésére hivatottak, a tartományi hivatalok a minisztérium bürokratikus alapon szervezett vidéki kirendeltségei, a testületi felügyelőségek pedig a dolgozók szociális védelmét a helyszínen ellenőrző állami szervek, melyek a megszüntetett iparfelügyelőségek és munkaügyi felügyelőségek hatáskörét is ellátják.
