Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Csizmadia Andor: Az új olasz testületi állam
Az új olasz testületi állam BETETŐZI A TESTÜLETI BERENDEZÉST a fasiszta törvényhozó szerv: o fasciók és korporációk kamarája, mely a fasizmus uralomra jutása óta fejlődésében a régi liberális rendszerrel fokozatosan szakítva, megvalósítja a törvényhozásban a gazdaságon kívüli erők, vagyis a fasiszta politikai szervek és a gazdasági erők, vagyis a korporációk nemzeti tanácsának összhangját. Rendkívül figyelemreméltóak Karay Kálmánnak azok a fejtegetései, melyek a fasiszta rendszer kiépítésében a tudomány szerepéről szólnak s meghatározzák egyúttal az olasz testületi önkormányzati jognak a jogrendszerben megillető helyét. Nem sokkal a híres Carta dél Lavoro, az olasz munkaalkotmány megjelenése után a korporációügyi miniszter rendeletére a minisztérium mellett állandó bizottság alakult a testületi rendszer tanulmányozására. E bizottság rendezte 1930-ban a Rómában tartott első, majd 1932-ben a Ferraraban tartott második testületi tartományi kongresszust. Az elméleti és gyakorlati szakértők közreműködéséből jött létre a korporációkról szóló törvény is. A szindikális testületi rendszer kidolgozásában jelentős szerepet vittek az olasz egytemek is. Számos új tudományos intézet létesült a testületi jog fejlesztésére, a testületi jog önálló egyetemi tanszékeket kapott s így fejlődött ki az olasz jogrendszernek egy új ága, mel5mek rendszerbeli helye tekintetében még az olasz tudomány sem foglal el egységes álláspontot, mégis bizonyos, hogy >tudo- mányművelés szempontjából önálló korporativ jogtudományról« lehet beszélni. »A fascizmus — vallja Karay Kálmán — szindikális korporativ rendszerben találta meg azt a szervezetet, amely a XX. évszázad igényei által az állammal szemben gazdasági téren támasztott követelményeket a legjobban ki tudja elégíteni. A szindikátus-korporatív szervezet tehát a társadalmi élet egész területének csak egy részén, a gazdasági élet területén működik. Közelebbről tehát joganyaga is a közigazgatási jognak ahhoz az új ágához tartozik, amelyet gazdasági közigazgatási jognak nevezünk. A korporativ jog a testületi önkormányzat — az autodisciplina — gondolatától áthatott gazdasági közigazgatási jog, melynek alapvető jogszabályai a gazdasági alkotmányjog elválasztására nyújtanak lehetőséget.« Az új olasz testületi állam szindikális-korporatív rendszerével az egész nemzet erőit egyesíteni tudja a totális háború céljainak szolgálatában. Mint épen Karay egyik bírálója. Valló József találóan írja (Közigazgatástudomány, 1942. 9. szám 314. 1.): az erők összefogása 1. politikai síkon az egyetlen párt intézménye segítségével, 2. szociális síkon a szindikális rend (Németországban a Nemzeti Munkafront) keretein belül és 3. gazdasági síkon a korporativ szervezet (Németországban: Organisation der gewerblichen Wirtschaft stb.) közvetítésével valósul meg. Csak minden erő latbavetésével és előrelátó szervezéssel lehet nehéz időkben sikert elérni és győzni. Az olasz példa ezt szolgálja. CSIZMADIA ANDOR
