Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Csizmadia Andor: Az új olasz testületi állam

Csizmadia Andor a kollektiv munkaszerződéseket és gazdasági megállapodásokat, határoznak a federációk által reájuk ruházott kérdésekben, kiküldik a közjog szervekhez a helyi hivatásrendi képviselőket, gondoskod­nak tagjaik jólétéről és a szükséges szakmai továbbképzésről, vala­mint meghatározott fegyelmi jogkört gyakorolnak. A federációk hatásköre képviseleti, politikai és fegyelmi jogok gyakorlására, szabályrendeletek alkotáséba és jóléti tevékenységre terjed ki. A federáció a hivatási csoport összes mimkaadóinak, illetve munkavállalóinak érdekét — tagságra való tekintet nélkül — hivatalból képviseli. E képviselet magábafoglalja — egyes olasz írók véleménye szerint — a kollektiv munkaszerződések és a kollek­tiv gazdasági megállapodások kötésének jogát is, bár ez a jog — mint Karay Kálmán találóan kifejti — inkább a federációk szabály­alkotási jogkörébe tartozik. A képviseleti jogkörhöz tartozik az is, hogy a federáció a munkaügyi bíróság előtt kollektiv munkaviszá­lyok esetén pert indíthat és ilyen egyéni viszályokba beleavatkoz- hatik. A federáció, mint törvényes képviselet, tagjaira tagsági járu­lékot vethet ki. Politikai joga alapján kijelöli és kinevezi a kategória képviselőit a korporációkba s a törvények által meghatározott taná­csokba és testületekbe. Szabályalkotási jogkörében az említett kol­lektív szerződéskötési jogon kívül maga állapítja meg ügyrendjét. Végül gyakorolja a fegyelmi jogot, előmozdítja tagjai gazdasági jólétét és ugyanazért lehetővé teszi szakmai oktatásukat, törődik nevelésükkel. A konfederáció felsőbb hatósági jellegéből következik, hogy a szindikáUs rendszer már említett feladatain kívül hatásköre első­sorban irányításra, valamint a felügyelet és ellenőrzés gyakorlására terjed ki. Tagsági járulékot nem egyesekre, hanem a tagszerveze­tekre vet ki. Megilleti a tagkiküldés joga azokhoz a szervekhez, melyeket a törvény előír, fegyelmi hatósága az alsóbbfokú szervek vezetőségének, biztosítja az egyesületek működésének összhangját s ezért kiegyenlíti a tagok között támadt viszályokat, s végül gyako­rolja a törvények és egyéb jogszabályok által reája ruházott fel­ügyeleti és ellenőrzési jogkört. Karay Kálmán megállapítása szerint a szindikális rendszernek „az egész dolgozó nemzetet magában foglaló jellege teszi különös­képen nevezetessé a rendszer ... szervezeti összefüggéseit. Az alul­ról felfelé való kiépítés lehetőséget nyújt ugyanis arra, hogy a több­szörös választás szűrőjén keresztül az egyes foglalkozási ágak leg­kiválóbb képviselői mindig magasabbrendű szervezetbe jutva, min­dig nagyobb hatáskörrel felruházva, eljuthassanak a nemzeti ter­melés szabályozásának csúcsszervezeteibe.“ Ez a rendszer minden dolgozó számára biztosítja a felemelkedés útját. Mindenki számára lehetővé teszi, hogy tudásának megfelelő helyen szolgálja foglalko­zásának s ezen keresztül a nemzeti termelésnek érdekeit. „A fel- emelkedés lehetőségét a választás biztosítja. Az üyen választás azon­ban korántsem hasonlítható a politikai választásoknak Olaszország­ban is annyira lejárt rendszeréhez.“ Ahol foglalkozási, tehát egy­úttal anyagi érdekek védelméről van szó, ott az emberi természetből kifolyólag kevéssé érvényesülnek a politikai rendszer hátrányai. „A

Next

/
Thumbnails
Contents