Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Miles Transylvanicus: A román lelkiség alakulása a bécsi döntés óta
€66 Miles Transsylvaniens Mindebből Gusti arra következtet, hogy a román közoktatás még nem lépett arra az útra, amely az írástudatlanság teljes kiküszöböléséhez vezethet. Közép és felső iskolákba jórészt a jómódúak gyermekei mennek, jóllehet a tanulmányok továbbfolytatása egyharmadrészben állami ösztöndíjjal történik. Meglehetősen nagy (közel 20 százalék) azoknak a száma, akik nem fejezik be a közép- és felsőiskolai tanulmányaikat. 3. Egészségügyi helyzet. Gusti professzor aggodalmasnak tartja e falvak egészségügyi helyzetét. A halálozási arányszám ijesztően magas: 20 ezrelék, amely fölötte van a szomszédos országok halálozási átlagának (15 ezrelék). A számok évről-évre változnak és nagy kilengéseket mutatnak, amiből arra lehet következtetni, hogy még mindig késik az az egységes, az egész országra kiterjedő, megszakítás nélküli és céltudatos egészségügyi mozgalom, amely hathatósan vehetné fel a harcot a széles rendeket kaszáló népi betegségekkel. A helyzetet különösen súlyossá teszi az a körülmény, hogy az áldozatok túlnyomó részt a gyermekek sorából kerülnek ki. Romániában minden ötödik csecsemő meghal, mielőtt betöltötte volna első életévét. Noha a tanulmányozott falvak eléggé jómódúak, a csecsemőhalandóság egyesekben mégis eléri, sőt meg is haladja a 30 százalékos arányszámot, ami azt jelenti, hogy minden harmadik csecsemő elpusztul első életéve folyamán. Hasonló súlyos jelenség a Bánságban tapasztalt születéskorlátozás, amelynek főleg gazdasági okai vannak. Amíg egy moldvai faluban például az eléggé magas halálozási arányszámot 46 ezrelékes születési arányszám ellensúlyozza s ennek következtében 25 ezrelékes természetes szaporulat mutatkozik, addig a Bánság hat községében 0.1—1.9 ezrelék között váltakozik a természetes szaporulat arányszáma. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kérdés gazdasági és kulturális oldalát sem — jegyzi meg Gusti professzor. — A lakás- viszonyok tanulmányozása ahhoz a megállapításhoz vezetett, hogy a falusi családok, tekintet nélkül anyagi helyzetükre, egyetlen lakrészben zsúfolódnak össze, még akkor is, ha a ház több szobából áll. Egy ágyban legalább két személy alszik. Ami a táplálkozást illeti, ez csupán mennyiségi szempontból mondható kielégítőnek. Észrevételek: a kukorica túlzott fogyasztása, kevés állati eredetű étek, kevés tejtermék, hozzánemértés az ételek elkészítésében, az étkezési higiénia csaknem teljes hiánya. Ám a legszembeötlőbb baj: a táplálkozás egyenlőtlensége, a meny- nyiségileg viszonylagosan kielégítő téli hónapok váltakozása a szubalimentációval járó nyári időszakkal. A következmény az emésztőszervek különböző betegségeiben jelentkezik, heveny formában a gyermekeknél és idült alakjukban a felnőtteknél. A közzétett anyagból (miként a Központi Statisztikai Intézet mellékelt adataiból is) megállapítható, hogy Erdély és Bánság mind gazdasági, mind kulturális és egészségügyi szempontból kedvezőbb helyzetben van, mint a többi tartomány. Különös figyelmet érdemel még a Központi Statisztikai Intézetnek az 1928—1937 közti né
