Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Miles Transylvanicus: A román lelkiség alakulása a bécsi döntés óta
662 Mües Transsylvaniens ban részesül avégett, hogy kedvezőbb erkölcsi és anyagi feltételek mellett hatolhasson be a román gazdasági életbe, mint a román népelem. (133. old.) A továbbiakban az ipari kisajátítás, illetve birtokosítás eszméjét veti fel a szerző. „Ha románosítani akarjuk a kereskedelmet és az ipart, mindenekelőtt azokra a nagy vállalatokra kell gondolnunk, amelyekből az apróbb nemzeti vállalkozások ezrei élnek. Román vezetést kell e nagyváUálatok élére állítanunk ... Nem képzelhető él a munka nemzeti és szociális érdekeitől független, kizárólagos tulajdonjog. Ha nem teremthető meg az összhang a tulajdonjog és a nemzet szuverén joga között, a tulajdonjognak meg kell hajtania a közérdek előtt.“ (138. old.) „A mezőgazdasági birtokosításhoz hasonló ipari birtokosítási törvényre van szükség. Az állam nem tekintheti magát a román nemzettől távol álló egyszerű jogállamnak. Az állam: maga a nemzet szervezete és akarata. Nincs és nem lehet más célja, minthogy a határok között kizárólagosan a nemzet léte és fejlődése fölött őrködjék.“ (141. old.) „Országunkban az úr joga bennünket, románokat illet meg. Nemcsak jogunk, de kötelességünk is urakká lenni.“ (145. old.) ,^Iiután államunk érdekei nem mindig fedik a szomszédos áUor mok érdekeit . . . nagyszámú kisebbség jelenléte nemzeti államunkban káros lehet az állam biztonságára . . . “ (178. old.) „A körülményeknek az egyetlen hathatós megoldásra kell sar- kalniok bennünket: valamennyiük kitelepítésére. Telepítsük haza a külföldön élő románokat és repatriáltassuk vagy vándoroltassuk ki a romániai idegeneket.“ (180. old.) A belső imperiálizmus képét egészítsük ki a külső imperializmusáéval; „ ... A Tátrától a Jaltáig, A Tiszától a Kaukázusig, Hotint ól Tesszáliáig és a Pindoszig, Máramarostól Krajnáig és Timokig, Az Azóvi tengertől az Adriáig húsz millió szív gyullad ki és ég és mer és zakatol és vágyik ugyanazon határ után ..." (Áron Cotru§; Rapsodie Daca) Egy másik író erre így licitál rá: „Olyan államot kell teremtenünk, amelynek 50—60 millió románja száz évvel később egymaga is szembe tud szállani a kelet felől támadó veszedelmekkel.“ (Hie Rádulescu: Pentru un imperialism románesc.) És végül egy jóslat: ,JHét nemzedék múltán, vagyis 2057-ben a magyarok a dunai térségen csak 11.3 százalékot fognak képviselni, a szerbek lß.7 és a románok If6 százalékával szemben.“ (P. Rámnean^u: Problemele et- nobiopolitice álé Transüvaniei.)