Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 10. szám - Bárdossy László: A váradi egység
590 Bárdossy László tott ors2ággyűlés választja — ezt egyébként a szerződés meg is mondja — mégpedig az az országgj^és, amelyen a békekötést kihirdetik. Ugyanennek az országgyűlésnek a feladata, hog^ a királyság javának és nyugalmának: biztosításáról tárgyaljon. Közös védelem, közös országgyűlés, közös nádor, a két király megállapodása arra nézve, hogy az országos méltóságokat és hivatalokat hogyan töltik be, a pénzverés közösen gyakorlandó joga, végül a szükséghez képest közösen kiadott rendelkezések: a szerződés így kívánta fenntarteni és biztosítani az ország ^ységét. Vájjon mi lett volna a közös nádor szerepe a két király mellett? Vagy helyesebben a két király között mivé fejlődhetett volna ez a méltóság, ha csakugyan betöltik? A szerződés többi rendelkezése is az ország egységének elvéből következik. János halála után »as ország a maga egészében, minden tartományaival és részeivel együtt, a királyi hatalom teljével« Ferdi- nándra vagy amennyiben már nem volna életben, fiú-utódaira, illetőleg üyenek hiányában a császár törvényes fiú-örököseire száll. »A törvényes igényjogosultat közös megegyezéssel királlyá kell választani«. Viszont, ha a császár és Ferdinánd leszármazóinak magva szakad, az ország visszaszáll János fiú-örököseire és ha ilyenek nem volnának, ismét a magyar nemzet szabad királyválasztási joga jut érvényre. Hogy az országban eleddig tiszteletben tartott közjogi felfogás mellett, titkos vagy akár nyüvánosságra hozott szerződésben, a trón betöltésének kérdését ilyen módon egyáltalán lehetett-e szabályozni — arról most ne beszéljünk. Az ország egységének fenntartásával és a trónutódlás rendezésével a szerződés mélyen bent járt a jogi fictiok világában, de a tulajdonképpeni szándékra, a lélek mélyén élő törekvésre semmi sem volt olyan jellemző, mint éppen az, hogy elsősorban az ország egységét akarta fenntartani. Egyebekben a szerződés a tényleges helyzetet szentesítette: János is, Ferdinánd is teljes királyi joggal megtartják azt, ami de facto birtokiikban van, a törvényes adományozások mindkét részen érvényben maradnak; az 1526 óta eröszákkai elfoglalt javakat azonban régi birtokosaiknak vissza kell adni. A határok kitűzésére a két uralkodó közös egyetértéssel nyolc »a magyar nemzetből való« biztost küld ki. Ezentúl senkinek sem szabad egyik királytól a másikhoz átpártolni. Az eddig történt kölcsönös sérelmek a két király és alattvalóik között menjenek feledésbe. Nézzük már most, hogy a tényleges állapot kölcsönös elismerésén kívül mit adott, illetőleg mit kapott a két fél? Ferdinánd »jogigényt« szerzett (már olyant, amilyent az országgyűlés hozzájárulása nélkül alkotott titkos szerződéssel biztosítani lehetett) az ország egész területe feletti uralomra.
