Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 9. szám - Mikó Imre: Széchenyi és Wesselényi nemzetiségi politikája
546 Mikó Imre míg az egyik oldalon a szlávok ellenségünkké váltak, a nemzetiség terjesztése érdekében évszázadokon át semmi sem történt. Gazdagjaink és hatalmasaink ahelyett, hogy jobbágyainkat magyarosították volna, önmagukat is kiengedték vetkőztetni magyarságukból és „nagyobbára gyáva korcs majmokká váltak volt“. A civilizáció felébresztette a nemzetiségekben „az alkotmány utáni törekvést“ és „a nemzeti érzetet“; az előbbi az ész, az utóbbi a szív szüleménye. „A nemzeti érzés a hazaszeretetnek — mondhatni — poézise“ — írja s olyan országban, ahol egy alkotmány alatt többféle nemzet van, ha az értelem az alkotmányban egyesül is, „de az érzelem meg van oszolva“.26 Rámutat arra, aminek akkor még kevés figyelmet szenteltek, hogy a hazai szlávok már öntudatra ébredtek és mögöttük támoga- tólag az orosz propaganda áll, noha a szlávok elégedetlenségére a magyar nemzet semmi okot sem szolgáltatott s a magyar nyelvtörvények sem sértik egyetlen nemzetiség jogait sem. Az orosz politika a valláson keresztül két nem-szláv nemzetiségre is nagy hatást gyakorol s ez a görög és a román. Nem helyesli a görög hitűek üldözését, mert ez a magyarság elleni gyűlöletet táplálja s a románságban amúgy is él minden rokonszármazású s nyelvű nép egyesítésének vágya, beleértve az erdélyi és magyarországi románokat is. A nemzetiségi kérdés megoldási módjai között elveti egy nyelvnek és nemzetiségnek a többire való rákényszerítését, a nemzetiségi mozgalmak erőszakos megfékezését, egyik nemzetiségnek a másik ellen való kijátszását. Ehelyett: „Különböző fajú s nyelvű lakosokból álló ugyanazon országban pedig az alkotmánynak malasztját kéü minden nemzetre oly egyenlőn osztani, hogy abban mindenik édesanyját találván fel, ezáltal egymást testvéreknek tekinthessék.“ ,,Törvényhozásban s igazgatásban egy nyelvnél több nem létezhetvén, azon nyelvnek, mely erre használtatik, megtanulhatását a lehetőségig könnyűvé, s annak megtanulását kívánatossá kell tenni. De azért mindaddig, míg a különböző nyelvűek nyelvök s nemzetiségök sajátságához ragaszkodnak, annak, az alkotmány s igazgatás oltalma alatt, s mindenki által bántatlan, s tiszteletben tartva kell állania.“27 Az orosz terjeszkedés ellen is az orosszal rokonszenvben nem levő nemzetiségek és vallások gyarapítását és ápolását „s alkotmányos jogszerű szabadság malasztjának minden nemzetek s né- pekrei terjesztésében“ látja. Ebből a szempontból a magyar és német nemzetiség érdekei közösek. Elítéli az erdélyi szászok túlzott nemzetiségi követeléseit és inti őket, hogy tanuljanak magyarul „nehogy egykor oroszul kelljen tanulniok“.^» A Magyarországot fenyegető veszély elhárítására részletes tervezetet dolgoz ki. A teendő égjük oldalon a szlávok méltányos követeléseinek a teljesítése és ezáltal a szlávok bizalmának felkeltése. Tiltakozik minden durvaság és erőszak ellen, ami a nemzetiségek 2« I. m. 16. és 41. 1. 22 I. m. 109. és 110. 1. 28 I. m. 189. és 208. 1.
