Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 8. szám - Nagy József: Az olasz változások

Magyar Figyelő 509 amennyi pontosan elég volt a mos­tani letörés bekövetkezéséhez. Előnynek i^ondhatjuk a követ­kezőket : í 1. A fascita Olaszország kül­politikája lS®2-től az európai had­járat megimulásáig a hagyomá­nyos olasz Külpolitika útján járt. Szem előtt Jfcartotta Itália változha- tatlan geo^litikai helyzetét, amely a Földközi tenger térségében csak kölcsönös éngedékenység keretében tarthatja fenn az olasz érdekek vé­delmét. Egészen az abessziniai ex­pedícióig ^ olasz külpolitika szá­molt azzajf, hogy a brit világbiro­dalommal^ konfliktusba nem szabad keveredni*, mert tengerparti állam lévén, af brit politika legvégső atoutja, i flotta mindig biztositani tudja r^gybritannia számára az utolsó S» erejét. Ez a külpolitika Olaszorsmg számára az utóbbi év- századbap szinte axiómává vál­tozott. 1 2. A wáriskörnyéki békeszerződé­sek a győztes Olaszországban is keserű Visszhangra találtak. Az olasz i^p meggyőződése szerint Versaillesben nem elégítették ki Olaszorsízág vitális igényeit, ezért Olaszország a világháború utáni külpolitikai kapcsolatait nem ha­totta át a győztes hatalmak elszi- getelődéféi álláspontja, hanem ke­reste a kapcsolatokat a Trianonban, Versailliesben és Neuillyben meg­csonkított országokkal. Ez a meg­békélés/szellemének jegyében felál­lított ojasz külpolitikai elgondolás később általános rokonszenwel ta­lálkozott az egész világon. 3. Aá olasz külpolitika előnyére Írhatjuk azt is, különösen az abesz- sziniai hadjárat előtti időre értve, hogy aj megbékélésre irányuló kí­sérleteidet és javaslatokat mindig a legőszintébben támogatta. 4. Belső vonatkozásban különö­sen a fáscizmus építkezései emelen­dők ki. Ha a szellemi újjászületés jelei nem is mutatkoztak, az alkotó szellem külsőleg egész sor impo­záns alkotásban megnyilvánult. Vasútak, villamos művek, duz­zasztó gátak, kikötők, hajók, bér­paloták, egyetemek, kórházak, kü­lönböző szociális intézmények min­dig magukon viselik a fáscizmus anyagi alkotó szellemét. 5. Érdekes ' kísérletet hajtott végre a faseizmjius az alsóbb társa­dalmi rétegek íszociális viszonyai­nak megoldásába is. Az elesettek, a munkaképtelenék és a munkanél­küliek felkarol|,sát az állam vette kézbe. Ez az ylső átfogó kísérlet, amely a történelemben elvből gya­korlatra is átfevődött. 6. A fascisla nevelési rendszer meg tudta változtatni sok esetben az olasz lélell olyan sajátosságát, amelyet nagyi általánosságban nem szoktak az e^én javára írni. 7. A totali|arizmusok valláselle- nességét nem’.vette át. Egyezményt kötött a Vati|cánnal és a katolikus egyház számba teljes szabadságot biztosított. í Hibái, amelyek mostani bukását okozták, sokkal számosabbak és nagyobb jeleptőségűek, mint eré­nyei voltak. I 1. Mussolini kijelentése szerint, annak, aki ^bereket akar kor­mányozni, isniernie kell az embert. Ezen az egy ponton Mussolini vég­zetesen tévedett. Azt hitte, hogy az ember egy a' priori tétel alapján gyúrható, formálható, és elfelej­tette, hogy az egyéniség letörése és megnyirbálása kiöli az emberek­ből az életkedvet és az alkotás utáni vágyat. 2. A szellem kárára mindig az erő és a közvetlen eredmény javára döntött. Ennek a megállapi tásnak a helyességét legjobban az bizo­nyítja, hogy az abesszinai hadjárat előtt megindult angol-olasz egyez­kedő tárgyalások eredményét nem tudta türelemmel bevárni, hanem az erő.szak alkalmazásával igyeke­zett Olaszország érdekeit szol­gálni, azontúl pedig egy milita­rista nagyhatalom demonstrációját akarta komoly formában megvaló­sítani.

Next

/
Thumbnails
Contents